Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. Magyarország jellemző hidrológiai viszonyai a vízkészletgazdálkodás szempontjából - 3.4 Vízminőségi viszonyok
centrációját és jellegét, ami viszont károsan befolyásolja a további vízfelhasználást. Ha a befogadóban a sókoncentráció kis vízállás esetén sem haladja meg az 500 mg/litert és a Na%értéke sem növekszik 35 fölé, a fáradt termálvizek egész éven át folyamatosan bevezethetők felszíni vízfolyásba. Ha ez nem biztosítható, a fáradt termálvizeket tározni kell. A tározóból a nagy sótartalmú vizeket részben vagy egészben a felszíni vízfolyások tavaszi nagy vízhozama idején kell leengedni, annak figyelembevételével, hogy az öntözésen kívüli időszakban (októbertől áprilisig) szükség esetén 1000 mg/l sókoncentráció és 35-nél magasabb Na% is megengedhető. 3.4 Vízminőségi viszonyok A vízkészletek legfontosabb minőségi jellemzői: a hordalék viszonyok, a hőmérséklet, kémiai összetétel, biológiai jellemzők és a radiológiai viszonyok. A vízminőségi osztályozásban elsősorban a kémiai és biológiai jellemzők jutnak kifejezésre. Magyarország főbb vízfolyásainak átlagos lebegtetett hordaléktartalma (töménysége) mintegy 50 g/m3 és 500 g/m3 határok között változik. Az eddig észlelt legnagyobb hordaléktöménység a Tiszán 2—4 kg/m3, a Sajón 2—25 kg/m3, a Dunán 0,7—1 kg/m3 volt. A görgetett hordalék általában mintegy 5—20%-a a lebegtetett állapotban szállított hordaléknak. Az ország vízfolyásainak hőmérsékleti viszonyairól — a csaknem 20 éve folyó rendszeres észlelések adatai alapján kitűnik, hogy a kisebb vízfolyások vize — a talajvizekkel való szorosabb kapcsolat folytán — nyáron általában hidegebb, télen melegebb, mint a nagy folyóké. A folyók hőmérséklete a vízmozgás sebességétől is függ. Gyors vízjárás esetén általában hűvösebb, míg a lassú vízmozgású folyók — a hosszabb ideig tartó hőközvetítés miatt — rendszerint melegebb vízűek. A Duna júliusi közepes vízhőmérséklete átlagos években Dunaremeténél 18,0 C°, míg Mohácsnál 21,3 C°. Hasonló körülmények között vizsgálva a Tisza Tiszabecsnél 20,4 C° és Szegednél 23,3 C° átlagos vízhőmérsékletet mutat (3—4. táblázat). A Duna említett két szelvényére (Dunaremete, Mohács) vonatkozó átlagos hőmérsékletkülönbség 3,3 C°-ról meleg júliusban 1,3 C°-ra csökken. A Tiszán azonban a melegebb időszak növeli a hőmérsékletkülönbséget 2,9 C°-ról 4,8 C°-ra. A víz hőmérsékletének naponkénti és napon belüli ingadozásai kisebb- nagyobb késéssel követik a levegő hőfokának változásait, de a víz nagyobb fajhője miatt az ingadozás mértéke lényegesen kisebb. A folyókon a jég a tartós fagyok kezdetét (a levegő napi középhőmér- sékletének 0 C° alá szállását) általában 2—5 nappal követően jelenik meg és a tartós olvadást 5—15 nappal követően tűnik el. A kémiai viszonyok szabják meg leginkább a vízben levő növényi és állati szervezetek életlehetőségeit és fejlődési viszonyait is. A vízfolyások vízének oldott anyag töménysége (koncentrációja) és összetétele — a lebegtetett hordalékhoz hasonlóan — a megelőző csapadékviszonyok, a felszíni és felszín alatti lefolyásból származó vízhozamok 66
