Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. Magyarország jellemző hidrológiai viszonyai a vízkészletgazdálkodás szempontjából - 3.3 Felszín alatti vizek
ennek következtében itt geotermikus energiát szállító közeg, azaz mobilizálható víz gyakorlatilag nincs. Magyarországon viszont az említett mélységben vízdús kőzetek találhatók, amelyekből fúrólyukak segítségével felszínre hozható az energiát szolgáltató melegvíz. Pozitív geotermikus anomália hazánk területén kívül is ismeretes — így például Izlandban (Reykjavik, Reykir, Krysuvik), Olaszországban (Lar- darello), a Szovjetunióban (Kamcsatka, Mahacskala), az Amerikai Egyesült Államokban (Kalifornia, Oregon, Alaszka, Texas) stb. A hévízképződés alapját jelentő geotermikus energia országunkban igen jelentős. Az ezt kifejező geotermikus gradiens értékeit, több mint 500 vizsgálati pont alapján szerkesztve a 3—16. ábra mutatja (Boldizsár [4]). A geotermikus energia rendkívül kis hőkoncentrációjú energiahordozó, mint az a következő összehasonlító adatokból is látható: 1 kg természetes uránérc 1 kg kőolaj 1 kg földgáz 1 kg feketeszén 1 kg barnaszén 1 kg termálvíz 144 500 000 kcal 10 000 kcal 4—8 000 kcal 4—7 500 kcal 1 500—5 000 kcal max. 100 kcal Amíg az egyéb energiahordozók akkor jelentenek a népgazdaság számára értéket, ha azok bányászati kitermelése megtörtént, addig a geotermikus energia kitermelésével egyidejűleg a körzeten belül a hasznosító berendezések létesítését is meg kell oldani, minthogy ez az energiahordozó fajta nagyobb távolságra nem szállítható és nem tárolható. A geotermikus energia termelési és felhasználási helyzetének egymásrautaltságából is következik ennek az energiahordozónak lokális jelentősége. Ebből a lokális jelentőségből ered a geotermikus energia energiastruktúrán belüli kis részaránya is, amit a 3—9. táblázat adatai szemléltetnek. E legkedvezőbb feltételezéssel számított és gyakorlatilag pénzügyi okokból sem realizálható (egyedül a hőhasznosító berendezések 9—10 mil3—9. táblázat A geotermikus energia részesedése az energiamérlegben Megnevezés 1967 1980 Összes energiafelhasználás energiamérleg szerint (1967-ben tény, 1980-ban terv) 1012 kcal 187,8 300,2 Geometrikus energia (hasznos hőteljesítmény) 25%-os kihasználás esetén az ez idő szerint lehetségesnek tartott 950 millió m3 80 C° hőmérsékletű víz teljes kitermelését feltételezve (1012 kcal) 2,3 14,2 összesen (1012 kcal) 190,1 314,4 Geometrikus energia aránya, % 1,2 4,5 60
