Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

3. Magyarország jellemző hidrológiai viszonyai a vízkészletgazdálkodás szempontjából - 3.2 Felszíni vizek

Az 1941. év rendkívül csapadékos volt, ekkor a három folyón a határszelvényben az évi lefolyás elérte a 170 km3-t (sokévi átlagban ez 120 km3/év). Száraz évben —i 1943-ban — viszont a lefolyás mindössze 75 km3 volt. A sokévi átlagos lefolyás havi átlaga 3700 m3/s — a 120 km3/év értéknek megfelelően —, míg a nedves éven belüli maximumot 7750 m3/s-mal április hónapban, a száraz éven belüli minimumot pedig 1275 m3/s-mal november hónapban észlelték.

Az ország különböző típusú folyóin az évi lefolyás százalékban kifejezett havi vízhozamösszeg értékeket tünteti fel a 3—10. ábra, amely azt szemlélteti, hogy a vízhozamok havi eloszlása alapján is jellemezhetők a különböző típusú folyók.

Az ország három nagy folyójának vízjárását, a lefolyási viszonyokat, a 3—7. táblázat mutatja be. A táblázat adatai jól szemléltetik, hogy a Duna jellegzetesen nyugodt vízjárású folyó, a téli és a nyári félév fajlagos lefolyása (3. és 5. rovat), alig különbözik egymástól. A száraz- és a nedves évek átlagos lefolyása között (12. és 14. rovat) mindössze kétszeres a különbség.

A Tisza vízjárása már nem ilyen kiegyenlített. A fajlagos kisvízi lefolyásnak (9. rovat) több mint száztizenötszöröse a nagyvízi lefolyás (11. rovat). A Tiszán március, április és május hónapban vonul le az éves lefolyás 40%-a. A minimum általában szeptember hónapban alakul ki. A szeszélyes vízjárású Tiszán a szeptember havi legalacsonyabb vízhozamösszegnek több mint négyszerese folyik le április hónapban, amikor legnagyobb a havi lefolyás.

Az országhatáron belépő Tisza évi lefolyása nedves évben 3,9-szerese a száraz évre jellemző értéknek (14/12. rovat), míg a kilépő szelvényben ez az arány — a hazai betorkollású, de nagyrészt az országhatáron kívüli vízgyűjtő területen eredő mellékfolyók árvizei miatt — 4,5-re növekszik.

A Dráva a Dunához hasonlóan alpesi eredetű kiegyenlített vízjárású folyó. A fajlagos kisvízi lefolyása mintegy 12-szerese a nagy vízi lefolyásnak, évi lefolyása pedig nedves évben mintegy kétszerese a száraz évre jellemző értéknek.

Az ország folyóinak vízszállítása túlnyomórészt a Duna, a Tisza és a Dráva medrében összpontosul, vagyis átlagos években az országba belépő

114,3 milliárd m3/év (13. rovat) összes vízhozamból 88,5 milliárd m3 vizet ad a három folyó. Ha az országból kilépő évi lefolyást vizsgáljuk átlagos években, megállapítható, hogy a 120,3 milliárd m3/év összes vízhozamból a három folyó 119,9 milliárd m3 évi vízmennyiséggel részesedik.

Valamely vízfolyás mentén az egyes szelvényeket, vagy az azokhoz tartozó vízgyűjtőterületet jellemző egy, vagy több hidrológiai adat^vaTtö^ zását a hidrológiai hossz-szelvény ábrázolja *

* A hidrológiai hossz-szelvény olyan ábra, amely valamely vízfolyás vízhozamának, vagy más hidrológiai jellemzőnek, továbbá egyes vízminőségi mutatóinak a vízfolyás hossza szerinti változását tünteti fel. Rendszerint együtt ábrázolják a vízgyűjtő-területet, továbbá a közepes és szélsőséges vízhozamok változását, esetleg ezek fajlagos értékeit, valamint a szélsőséges és közepes vízhozamok viszonyát is.

44