Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
3. Magyarország jellemző hidrológiai viszonyai a vízkészletgazdálkodás szempontjából - 3.2 Felszíni vizek
lefolyási és vízjárási viszonyait lényegileg a természeti tényezők szabják meg, az ármentesített és belvízmentesített síkvidéki területeken az árvíz- védelmi és belvízlevezető rendszer kiépítési mértéke és működése lényeges szabályozó hatást gyakorol a felszíni vizek összegyülekezésére és levonulására. Az ország főbb folyóinak hosszára és vízgyűjtőterületének kiterjedésére vonatkozó adatokat a 3—3. táblázat foglalja össze. Az ország nagyobb folyóinak hossza kereken 3100 km. Mintegy 2500 kisvízfolyás van az ország területén, amelyeknek együttes hossza kereken 25 000 km. Magyarország folyóinak hidrológiai viszonyairól a 3—4. táblázat ad áttekintést. Korábban már szó volt arról, hogy nedves éghajlatú (0,5-nél kisebb ariditási tényezőjű) területeken az éghajlati viszonyokat jellemző „a” aridi- tási tényező és az „a” átlagos lefolyási tényező között egyértelmű kapcsolat van: a = 1 — a (3—2) A lefolyási tényező és az ariditási tényező ismeretében tehát a felszíni vízhálózatban lefolyó vízmennyiségek „L” sokévi átlagértéke — közvetlen mérések teljes vagy részleges hiánya esetében — az éghajlati adatokból közvetlenül számítható: L = C — P0 (3—3) Hazai vonatkozásban ez az összefüggés csak a határokon túli területekre alkalmazható, mert az ország területén — mint a 3—2. ábra mutatja — az ariditási tényező mindenütt lényegesen nagyobb 0,5-nél. A 2—1. ábra arra is utal, hogy az ariditási tényező növekedésével (mérsékelt és száraz éghajlatú területeken) a lefolyás és az ariditási tényező 3—5. táblázat Magyarország csapadékviszonyai Évi átlaÉvi átlagos csapadék %-os megoszlása gos csapadék mm Okt.— március (téli félév)* Ápr.— május Jún.— aug. Ápr.— aug. Ápr.— szept. (nyári félév)* Alföld 565 41,6 18,7 30,6 49,3 58,4 Dunántúl 687 41,2 18,5 32,0 50,5 58,8 Észak-Magyarország 605 42,2 18,9 30,8 49,7 57,8 Magyarország összesen: 620 41,3 18,8 31,2 50,1 58,7 * Az eddigi magyar hidrológiai gyakorlatban használt november—áprilisi, ill. május—októberi nyári félév helyett az újabban jellemzőbbnek ítélt időszaki bontást alkalmaztuk. 38