Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
6. Modellvizsgálatok a vízkészletgazdálkodásban - 6.4 Példák a matematikai modellek vízkészletgazdálkodási alkalmazására
Feltételeztük, hogy a vizsgált területen négy felszíni vízhasználat van (a 3., 4., 5. és 6. jelű szelvényben); a vízhasználók okozta esetleges vízhiányokat az 1. és 2. szelvényhez tartozó tározókban visszatartott vízből fedezzük. Feladatunk, hogy meghatározzuk a tározók térfogatát úgy, hogy a vizsgált vízgyűjtő vízhasználóinak vízigényeit teljes mértékben fedezni lehessen. A felszíni vízkészletet kétéves észlelési időszak havi középvízhozamaival jellemezzük. Az egyes hónapokra és mérlegszelvényekre vonatkozó vízmérlegekhez szükséges Q, P, N és S mennyiségeket töredékesen a mérlegszámítást is tartalmazó 6—4. táblázatban adtuk meg. A mérlegszámításban a tározók feltöltésére fordítandó Rk mennyiséget a tározói szelvényekben kimutatott szabad vízkészlettel helyettesítjük. A j — 1 időegységre és az i = 5 mérlegszelvényre vonatkozó vízmérleghez szükséges /IQ5 értéket pl. így számítottuk ki: mert —< ugyancsak a 6—4. táblázat szerint — S\ = S% = 0, sgn B| = = sgn B2 = + 1 és a fenti megjegyzés értelmében az R± — Bí és R2 — Bi helyettesítéseket kellett végeznünk. A V* és V2 tározótérfogat meghatározásához — további egyszerűsítésként —| feltettük, hogy a tározók együttműködési tényezői az időben nem változnak. Ezenkívül nem vontuk be a számításokba a 6. szelvényben levő vízhasználót, mert a vízgazdálkodási mérlegben erre a vízhasználóra kapott pozitív értékek azt mutatják, hogy itt, függetlenül az 1. és 2. .tározó térfogatától és üzemelési rendjétől, nincsenek vízhiányok. Az együttműködési tényezők háromféle kombinációja ill. mátrixa alapján három változatot vizsgáltunk meg. I. változat Az együttműködési tényezők feltételezett értékei: Ez a feltevés azt jelenti, hogy lemondunk a 2. tározó építéséről és valamennyi vízhasználó vízhiányát az 1. tározóból elégítjük ki. Az I. változatra a számítások eredményeként a következőt kaptuk: Ví = 15,1 millió m3, V2 = 0. * A sgn Bi (szignifikáns B() kifejezés olyan számítási utasítás, amely szerint sgn Bí = +1 ha B; ;> 0 = —1 ha Bj < 0, azaz annak kifejezésére alkalmas, hogy valamely B; értéket növelő vagy csökkentő tényezőként vegyünk figyelembe. 242
