Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
6. Modellvizsgálatok a vízkészletgazdálkodásban - 6.4 Példák a matematikai modellek vízkészletgazdálkodási alkalmazására
1. A módszer lényege Az optimális vízbiztosítottság egyedi meghatározására a Csermák által javasolt alábbi módszer [5] alkalmazása lehetővé teheti azt, hogy — egy-egy meghatározott vízhasználat (vagy vízhasználatcsoport), illetve vízgazdálkodási területegység vízigényének biztosítottságát ne az eddigi normatívák, hanem konkrét számítások alapján határozzuk meg, majd — számos konkrét vizsgálat alapján a gazdaságosság tényleges és az igényeknek jobban megfelelő normatíváit vezessük be. Egyetlen vízhasználat helyett elvileg egy meghatározott terület vízhasználatainak együtteséről, illetve rendszeréről is beszélhetnénk, ha ez a vízhasználat-rendszer vizsgálatunk céljára egyetlen (fiktív) eredő vízhasználattal helyettesíthető. Hasonlóképpen nem zárható ki az az eset sem, amikor az (eredő) vízhasználat nem egy, hanem egyidejűleg több vízfolyásból elégíti ki a vízigényét. Ilyenkor viszont a több vízfolyást helyettesíthetjük egy eredő vízfolyással, amelynek vízhozamidősora azonos a valóságos vízfolyások egyidejű vízhozamai összegének időfüggvényével. Válasszuk vizsgálatunk T fő időegységéül az évet (T = 1 év), egyrészt bizonyos fontos hidi'ológiai jelenségek, másrészt a vízhasználatok vízigényjelleggörbéinek általában éves periodicitása miatt. Bontsuk TJt olyan Att részidőszakokra, hogy egy adott nagyságú vízhiány okozta veszteség mértéke gyakorlatilag csak attól függjön, hogy a vízhiány melyik részidőszakban jelentkezik, de attól már ne függjön, hogy azon belül mikor lép fel. Válasszunk most célszerűen egy olyan Ax időegységet, amely teljesíti az alábbi két feltételt: a) Ax legyen elég hosszú ahhoz, hogy ha Atrben egy Ax hosszúságú vagy annál hosszabb Ax' időtartamon keresztül valamilyen állandó nagyságú vízhiány jelentkezik, az általa okozott veszteség a Ax' időtartammal arányos legyen; b) Ax legyen elég rövid ahhoz, hogy a vizsgált vízfolyás vízkészletének jellemzése szempontjából gyakorlatilag közömbös legyen, hogy vízszállítását m3/s-ban vagy m^/Ax-ban adjuk meg. Fentiek szem előtt tartásával, valamint a vízkészlet-eloszlásfüggvényeknek, a vízhiány okozta veszteségfüggvényeknek és a vízpótló művek költségfüggvényeinek az előállításához szükséges adatok birtokában a módszer alkalmazásának a lépései a következők: a) a vízkészlet F,(x) eloszlásfüggvényeinek, a vízhiány okozta V,(x) népgazdasági veszteségfüggvényeknek és a veszteségek F,[V(x)] eloszlás- függvényeinek meghatározása a Att részidőszakokra; b) különböző j>k mértékű vízpótló rendszerek esetére a Fr>'k>(x) vízkészlet-eloszlásfüggvények előállítása a At,- részidőszakokra. (Jelölje y0 azt az esetet, amikor nem épül semmilyen vízpótló mű.) 231