Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
5. Víztározás - 5.3 Felszín alatti víztározás
ahol Sz — a medencéből beszivárgó vízhozam (m3/s), F — a medencében elhelyezkedő víz felülete (m2), k — a dúsítással igénybe vett réteg szivárgási tényezője (m/s), h — a medence fenekének magassága az eredeti talajvízszint felett (m), u — a medencében levő vízoszlop magassága (m). Hazánkban a Borsodi Regionális Vízmű Borsodsziráki víztermelő telepén valósult meg talajvízdúsítás, ahol a Bódva folyó vizét vezetik nyelető- medencéken keresztül a folyó menti kavicsteraszba. Kísérleti jelleggel végez talajvízdúsítást a Fővárosi Vízművek is és előreláthatólag több, hasonló megoldás megvalósítására kerül sor a jövőben. Kiterjedten alkalmazzák a talajvízdúsítást Csehszlovákiában, az NDK-ban, az Egyesült Államokban, az NSZK-ban és Svédországban, ahol külön kísérleti telepet is üzemeltetnek az ez irányú tervezés módszereinek fejlesztésére. A rétegdúsítás elve és technikai megvalósítása gyakorlatilag megegyezik a talajvízdúsításéval, célja azonban nem minden esetben a vízellátás. Rétegvízdúsítás alkalmazásakor a felszín alatt nagyobb mélységben elhelyezkedő, nyomás alatti rétegbe táplálnak be felszíni vizet. Ehhez vízkivételi műre, tisztítóberendezésre, továbbító vezetékre és nyeletőkutakra van szükség. A nyeletésnek kutakkal történő megoldása egyértelműen következik abból, hogy a dúsítandó rétegek viszonylag mélyen helyezkednek el. Vízgazdálkodási vonatkozásban — külföldön — több céllal valósítottak meg rétegvízdúsítást. Ilyen módszerrel akadályozzák meg például, hogy a tengerpart közelébe települt víztermelő kutak vize sóssá váljon (a tenger és a kutak közé juttatják az édesvizet, pl. Hollandiában). Használják a réteg- vízdúsítást szennyvizek elhelyezésére, melegen kibocsátott hűtővizek újbóli lehűtésére és visszanyerésére is stb. A mi viszonyaink között a rétegvizeknek csak olyan hasznosítása engedhető meg, amely kizárja azok elszeny- nyezését. A vízkészletek védelmének éppen egyik legfontosabb feladata, hogy megakadályozza a rétegvizek vízháztartásának bármilyen kedvezőtlen mennyiségi és minőségi megváltozását. Meg kell említeni, hogy Magyarországon alkalmaztak már rétegvízdúsítást különleges körülmények között és céllal: az olajtermelés meggyorsítására. Az olajtároló rétegbe nyomott vízzel ebben az esetben azt kívánták elérni, hogy az kiszorítsa onnan az olajat és ezzel kedvező nyomásviszonyokat hozzon létre az olaj felszínre hozatalához. Érdekessége ennek az algyői olajmezőn alkalmazott megoldásnak, hogy nem felszíni vizet juttattak az olajat tartalmazó rétegbe, hanem egy másik rétegösszlet felszín alatti vizét. A rétegvízdúsítás tervezése bonyolult feladat. A tervezés során kell eldönteni a nyelető és termelőkutak számát, egymás közötti távolságát, kiosztásuk elrendezését stb. Ezek megállapításához fel kell tárni a dúsítandó réteg és a szomszédos rétegek elhelyezkedését, vastagságát, vízszintes méreteit és anyagi jellemzőit egyaránt. Utóbbi csoportban gondoskodni kell a 189
