Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.7 Operatív vízkészletgazdálkodás
Vízgazdálkodási hossz-szelvények azokra a vízfolyásokra készülnek, ahol a vízigény a hasznosítható készlet 50%-át meghaladja. A hossz-szelvényt a vízmérleg-táblázat adatai alapján szerkesztik meg. Szemléltetően mutatja a készlet és az igény változását szelvényről szelvényre. A vízgazdálkodási hossz-szelvény minőségi adatokkal is kibővül — vízminőségi hossz-szelvény —, amely a vízfolyás adott szelvényéhez tartozó meny- nyiségi jellemzők mellett a legfontosabb vízminőségi komponenseket is feltünteti. A vízmérleg-nyilvántartás kiterjed a felszín alatti vízkészletre és az azt terhelő igényekre is. Ennek nyilvántartása értelemszerűen nem vízfolyásonként, hanem vízföldtani tájegységenként, körzetenként és vízfajtánként kerül feldolgozásra. A gyakorlati vízgazdálkodást úgynevezett vízkormányzási térkép segíti elő. Az alaptérkép áttekintést ad a vízkészletek helyéről, nagyságáról, szétosztásáról, a vízkivétel és a visszavezetés helyéről, nagyságáról, valamint ezek összefüggéseiről. A térkép rendszerint 1 : 100 000 méretarányú, de szükség esetén ennél lényegesen részletesebb kidolgozásban is készül. A vízkormányzási térképre mintát a 4—30. ábra mutat be. A vízmérleg-nyilvántartást évenként legalább egyszer felülvizsgálják és a bekövetkezett módosulásokat átvezetik. A vízhasználatok engedélyezése során a vízmérleget kell alapul venni. 4. Vízkészletgazdálkodási okmánytár A vízgazdálkodási alapnyilvántartásba vezetett adatok meghatározásának alapját jelentő műszaki és jogi dokumentációk tárolása szintén a vízügyi igazgatóságoknál történik. Az okmánytárban TVK-alegységenkénti bontásban őrzik a vízkészlet-, vízhasználat- és vízmérleg-nyilvántartás alapjául szolgáló törzskönyveket, műszaki feldolgozásokat, hidrológiai és hidrogeológiai tanulmányokat, a Vízgazdálkodási Kerettervet, valamint az ágazati területi és tanácsi hosszútávú tervezés anyagait. Az okmánytár tartalmazza a vízmércék és vízhozammérő helyek törzskönyveit, a vonatkozó vízhozam statisztikákat, a hidrológiai és hidrogeológiai tanulmányokat. Ugyancsak itt kerülnek elhelyezésre a vízi munkák, vízi létesítmények és vízhasználatok engedélyezési tervei, valamint a vízmérleg nyilvántartásból a tanácsi és egyéb közép- és hosszútávú tervezéshez felhasznált vízmérlegadatok. 4.722 Vízikönyv A vízikönyv — mint már említettük — a vízügyi hatósági állásfoglalások gyűjtője, ahol sorrendben és területegységenként nyilvántartják a kiadott, illetőleg előjegyzett vízjogi engedélyeket, valamint az ezekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A vízikönyv tehát olyan számozott lapokból álló okmány, amely annyi kötetet tartalmaz, ahány TVK-egység — illetőleg felszín alatti vizek tekintetében — ahány vízfajta a vízügyi igazgatóság területén van. A vízikönyvbe bejegyzik a vízügyi igazgatóság, mint vízügyi hatóság által kiadott vízi munkára, vízi létesítményre, vagy vízhasználatra vonatkozó vízjogi engedély fontosabb adatait, időrendi sorrendben. így bejegy152
