Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.7 Operatív vízkészletgazdálkodás
rületegységeket, a vízfajtákat és a nyilvántartandó vízügyi beavatkozásokat (4—27. ábra). A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vízgazdálkodással kapcsolatos valamennyi általános vízügyi-műszaki, gazdasági és jogi jellemzőt, továbbá a vízkészletgazdálkodási döntésekhez szükséges adatokat. 4.721 Alapnyilvántartás Az alapnyilvántartás 3 fő nyilvántartási egységből tevődik össze. 1. Vízkészletek nyilvántartása A gyakorlati vízgazdálkodás szükségessé teszi, hogy megfelelő részletességgel ismerjük a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi adatait, a vízrajzi adatokat, valamint az ezekből meghatározható állapot- és folyamatjellemzőket. Ennek megfelelően elkülönítetten gyűjtik és dolgozzák fel a hidrológiai, a hidrometeorológiai, a hidrográfiai, hidrogeológiai alapadatokat. A hidrológiai alapadatok körébe — folyók esetében — rendszerint a vízállás, vízsebesség, vízhőmérséklet és jégadatok, a hordalék, a vízhozam és a vízminőség jellemzői tartoznak. Tározókra vonatkozó hidrológiai adatok között a tározó vízállását, vízfelületét, vízminőségét, valamint a tá- rozási lehetőségek hidrológiai és topográfiai adatait szokás nyilvántartani. A hidrometeorológiai adatgyűjtés a csapadékra vonatkozóan az eső mennyiségét, intenzitását, a hó vastagságát és víztartalmát foglalja magába. Ezenkívül a levegő és a talaj hőmérsékleti adatai, a talaj fagy vastagsága, a párolgás, légnedvesség, légnyomás és széladatok kerülnek a nyilvántartásba. A hidrográfiai alapadatok között — felszíni vizek esetében — a vízfolyás hossza, vízgyűjtő területe, jellemző hossz- és keresztszelvényei, a mellékágak adatai, topográfiai jellemzők, vízügyi és közigazgatási határok szerepelnek. Felszín alatti víz esetében a vonatkozó tájegység, körzet, védőidom adatai mellett a méréshelyek jellemzői is a nyilvántartás részét képezik. A vízminőségre vonatkozóan itt kerül feldolgozásra a felszíni és felszín alatti észlelő hálózat méréspontjainak helye és elrendezése. A hidrogeológiai alapadatok vízadó kutakra, kutató fúrásokra, meg- íigyelőkutakra és források adataira támaszkodnak. Ezek között elsősorban a vízszint, a vízhőmérséklet, a vízhozam, a rétegszelvény, a vízminőség, valamint a nyomásviszonyok jellemző értéke szerepel. A felsorolt nyilvántartási adatok segítségével határozzák meg a természetes vízkészletet, valamint annak hasznosítható részét. A rendelkezésre álló alapadatok alapján az egyes vízfolyásokra meghatározzák a különböző tartósságú vízhozamokat és azt a vízfolyás neve, nyilvántartási száma, valamint a vízmérce szelvénye ismeretében havi és éves értékekben (100, 99, 97, 95, 90, 85, 80, 70, 50%-os tartóssággal) dolgozzák fel. Az adatokat egyidejűleg grafikus hidrológiai hossz-szelvényben is ábrázolják (lásd 3.2 fejezet, 3—11. és 3—12. ábra). Itt tartják nyilván a vízhasználatok minőségi adatait, valamint az ezek alapján szerkesztett vízminőségi tartóssági görbéket. 146
