Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

4. A vízmérleg - 4.7 Operatív vízkészletgazdálkodás

Amennyiben valamely üzem a határértékeket túllépő szennyvizet bocsát a közcsatornába, bírság jellegű büntető csatornadíjat fizet. Az ebből származó bevételek a csatornahálózat bővítésére, korszerűsítésére, a káros szennyezés folytán felmerülő üzemeltetési és fenntartási többletköltségekre, valamint a vizek minőségének megóvásával kapcsolatos kiadásokra fordíthatók. '

4.7 Operatív vízkészletgazdálkodás

4.71 A vízmérleg kiegyensúlyozási lehetőségei

Mint bármilyen anyaggal való gazdálkodásnak, a vízkészlettel való gazdálkodásnak is alapvető munkaeszközei a készletek számbavételére és összehasonlítására, jövőbeli alakulásuk irányítására és az igényekkel való egybevetésére szolgáló mérlegek. Ezek nemcsak a távlati tervezés alapjai, hanem a vízkészletgazdálkodást érintő egyéb közvetlen gyakorlati intézkedést igénylő esetekben is a vízgazdálkodási mérleg alapján lehet állást- foglalni.

A vízmérleg eredménye a vízmérleg minősítése, vagyis annak megállapítása, hogy a vízmérleg aktív, passzív, vagy egyensúlyban levő.

A következőkben vázoljuk, hogy a vízmérleg eredményei hogyan hasznosíthatók a vízkészletgazdálkodási intézkedések, fejlesztési tendenciák számára, egyrészt a távlati tervezésben, másrészt az operatív vízkészletgazdálkodásban.

4.711 Aktív vízmérleg

Valamely vízgazdálkodási területi egység meghatározott időszakra vonatkozó vízmérlegét akkor mondjuk aktívnak, ha az egység hasznosítható vízkészlete a vízhasználatok vízigényét — mennyiségi és minőségi tekintetben — nemcsak ki tudja elégíteni, hanem a vizsgált időszakban bizonyos tartóssággal (valószínűséggel), bizonyos mértékűnél nagyobb hasznosítatlan része is van.

a) A távlati tervezésben aktív vízmérleg esetén a tartalékok célszerű felhasználására kell törekedni, általában a következő szempontok figyelembe vételével:

— vízhiányos szomszédos területek ellátása,

— mezőgazdasági vízhasználatok fejlesztése,

— ipartelepítési és területfejlesztési súlypontok kialakulásának elősegítése a vízfelesleggel rendelkező területeken,

— tározómedencék építési programjának szűkítése,

— a költségesebb többszörös és ismételt vízfelhasználás csökkentése.

b) Az operatív vízkészletgazdálkodásban aktív vízmérleg esetén meny- nyiségi és minőségi tekintetben egyaránt az előnyös helyzet fenntartására, stabilizálására kell törekedni, a vízhasználatokat a racionális vízkészletgazdálkodás követelménye szerint lehet fejleszteni.

142