Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.6 A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásban
4—7. táblázat A káros szennyezés nemei, határértékei és a bírság mértéke Sorszám A szennyezés neve Határérték mg/1 A bírság mértéke (bírságtétel) Ft/kg I. Szennyezőanyagok í. Oxigénfogyasztás bikromátos módszerrel 75 1 — 2. Olajok, zsírok (szerves oldószer extrakt) 10 20,— 3. pH1 6,5 alatt 8,5 felett 5,— 4. összes só természetes eredetű 2000 0,10 technológiai eredetű 2000 1,— 5. Nátrium2 45 egyenérték % 2,— 6. Fenolok 3 50,— 7. összes lebegőanyag tartalom 1000 0,50 8. Kátrány 2,5 120,— 9. Ammónia 30 1 — 10. Vas 5 5,— 11. Mangán 2,5 20,— 12. Detergens (ANA) 5 60,— 13. P04 (foszfát)3 4 5,— 14. NO3 (nitrát)3 20 1,— 15. Szulfid (S----) 5 1 00,— 16. Klór (szabad) 2 50,— 17. Fluorid 10 50,— II. Fertőző (mérgező) anyagok 18. Szabad cianid4 0,2 5000 — 19. összes cianid5 10 50,— 20. Réz 25 50,— 21. Ölöm 10 100,— 22. Króm (hat vegyértékű) 10 100,— 23. Króm (három vegyértékű) 50 5,— 24. Arzén 5 200,— 25. Higany 2 500,— 26. Kadmium 10 100,— 27. Nikkel 2 500,— 28. Ezüst 0,1 1000,— 29. Cink 5 100,— 30. Ón 1 1000,— 31. Radioaktív anyagok egyedileg megállapítva Megjegyzések: 1 HC1, illetőleg NaOH megfelelő mennyiségre átszámítva. 2 A bírság alapja a 45 egyenérték százalékot meghaladó nátrium kg-ban kifejezett mennyisége. 3 Csak állóvizek vagy tározók vízgyűjtő területére kibocsátott szennyvizek esetén alkalmazható. 4 Szabad cianid > 7 pH közegből desztillálva 5 összes cianid < 2 pH közegből desztillálva, a szabad cianid levonásával 138
