Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.6 A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásban
seket tartalmazó mosószerek gyártását. Ezt követően az USA-ban és Angliában is törvénnyel szabályozták a detergensek felhasználását. Az NSZK-ban törvény előírja, hogy a mosó- és tisztítószerekben alkalmazott anionaktív detergen- seknek legalább 80%-ban lebonthatóknak kell lenniük. A rendelet kimondja továbbá, hogy a lebonthatóság vizsgálatára csak az előírt egységes vizsgálati módszerek és eszközök alkalmazhatók. A német iparnak három év alatt át kellett állnia a kemény detergensek alkalmazásáról a lágy detergensekre. Ez gyakorlatilag 1965-ig meg is történt. A detergensek káros hatása nagyrészt a felületaktív anyagok fizikai, kémiai tulajdonságaival áll összefüggésben. A detergensek kémiailag nem egységesek. Anionaktív, kationaktív és nem ionos szerkezetű felületaktív anyagokat különböztetünk meg, amelyeknek közös tulajdonságuk a nagy határfelületi aktivitás. Erős habzóképességük nagyfokú diszpergáló hatásukkal magyarázható. Az említett három csoport közül szennyvíztechnológiai szempontból csak az anionaktív detergensek jelentősek, mivel a gyakorlatban zömmel ezeket alkalmazzák. E csoport kémiailag szintén nem homogén, hanem egy sor különböző vegyületet foglal magában, elsősorban alifás* és aromás** szulfátokat, szulfonátokat tovább kombinálva alifás és aromás szénhidrogénekkel. Ezek közül legjelentősebb a tetrapropilén-ben- zolszulfonát, amely kiváló mosóképességű és viszonylag olcsón előállítható, kémiai szempontból aromás szulfonát alapanyag, amelynek erősen szétágazó alifás oldallánca van, s ezért a víziben igen lassan bontható le. Vízvédelmi szempontból erősen habképző hatása és lassú biológiai lebonthatósága miatt alkalmazása nem kívánatos. Hazánkban a szintetikus mosószerek gyártása és felhasználása erőteljesen fejlődik. Ezt az alábbi adatok is bizonyítják: év t/év 1956 908 1960 9 090 1960 21 000 1970 48 000 A fejlesztési terv 1975-re 60—65 000 t/év szintetikus mosószergyártást irányoz elő. Hazánkban a szintetikus mosószerek gyártása során már igyekeztek figyelembe venni a külföldi tapasztalatokat. Ennek hatására a kemény detergensek előállítására és forgalmazására kismértékben kerül sor. Például az 1970. évi 48 000 t termelésből 8000 t a kemény detergens. A kemény detergensek előállítását hazánkban — az NDK-hoz és Csehszlovákiához hasonlóan — rendeletek nem szabályozzák, azonban háttérbe szorításukat gazdasági ösztönzőkkel, vámtarifákkal kívánják elérni. A hazai gyártáshoz ugyanis mind a lágy, mind a kemény detergensek alapanyagait importáljuk. * Nyiltszénláncú, vagy alifás vegyületeknek nevezzük az olyan szerves vegyü- leteket, amelyek molekuláiban a szénatomok nem képeznek gyűrűket, azaz a szénláncnak két vége van. ** Az aromás vegyületek, más néven benzolszármazékok olyan szerves vegyüle- tek, melyekben zárt szénlánc, ún. benzolgyűrű található. 134
