Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.6 A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásban
hossz-szelvényt eredményez. Az így kapott hossz-szelvényt a vízgazdálkodási hossz-szelvénnyel közös ábrán (táblázatban) ábrázolva az érintett vízminőségi komponens vonatkozásában a mennyiségi vízmérleg kiegészítése megtörtént. Több vízminőségi komponens hasonló módon történő figyelembevétele természetesen csökkenti az ábra (táblázat) áttekinthetőségét, ezért a módszer alkalmazásának a vízfolyás minősége szempontjából leglényegesebb komponensekre kell szorítkoznia. A szennyvízhozamtól is függő vízminőségi értéknek a vízgazdálkodási hossz-szelvényen történő ábrázolása azonban nem látszik realizálhatónak. Példaként a 4—25. ábrán közöljük a Tisza folyó Lónyai-csatorna torkolata alatti szelvényében (565 fkm) a káliumpermanganátos oxigénfogyasztás (Y/to) és a vízhozam (Q) között kapott összefüggést, mely szerint Yk0 = 3,26 + —1 + 0,00189 Q. Q Látható az ábrából, hogy kisvízhozamok esetén nincs számottevő különbség a két összefüggés között. Nagyvízi hozamok esetén azonban — mint az a 4—25. ábrán jól látható —a c érték már nem hagyható figyelmen kívül, mert az eltérés 2000 m3/s vízhozam felett már a 100%-ot is meghaladja. Például a 2000 m3/s-hoz tartozó Yko = 7 g/m3 érték azt fejezi ki, hogy e vízhozam mellett a Tisza vizének minősége a KGST normák szerint, e komponens szempontjából I. osztályú, azaz tiszta (a KGST osztályozást lásd a 3.4 fejezetben). Fentiekben tárgyalt összefüggések alkalmazási lehetőségeit illetően az egyszerűsített kapcsolat tárgyalásánál említettekhez hasonlókra kell felhívni a figyelmet: 1. az összefüggések csak egy adott vízfolyás adott szelvényére érvényesek; 2. az összefüggések időben csak addig érvényesek, amíg a vízfolyást terhelő komponensek értékében lényeges változás nem következik be; 3. a statisztikai meggondolások alapján meghatározott összefüggések ellenőrzése csak statisztikai módszerekkel történhet: egy-két kontrollmérés eredményeiből érvényességüket illetően sem pozitív, sem negatív következtetések nem vonhatók le. A szennyvíz mennyisége és töménysége, valamint a befogadó vízhozama között —mint láttuk — szoros kapcsolat van. A szennyező hatás jelentős mértékben csökkenthető pl. a szennyvíz tározásával és nagyvízi időszakban történő kibocsátásával, vagy a szennyvíznek tározóban történő hígításával. A tározóba érkező változó minőségű víz a tározó vizével keveredik és vízminőségük kiegyenlítődik. Ez a kiegyenlítődés természetesen a tározóba érkező, az onnan távozó víz mennyiségének és minőségének, valamint a tározott víz pillanatnyi térfogatának és minőségének függvénye. A részletes levezetés mellőzésével példaképpen a VITUKI vizsgálatai alapján a Kiskörei Vízlépcső tározójának kiegyenlítő hatását mutatja be a 4—26. ábra, a július 1—szeptember 30-ig terjedő kisvízi időszakra vonatkoztatva. 126
