Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

4. A vízmérleg - 4.6 A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásban

t[nap]

I [km]

szabatos megfogalmazása a vízgazdálkodási kutatások egyik fontos feladata.

Valamely vízfolyás adott pontján a vízminőség bármely komponensének értéke számos tényező függvénye. Általánosságban mondhatjuk, hogy valamely vízminőségi komponens (Y) az

Y = f(Y,-, h, m, g, sz)

(4—17)

alakú függvénykapcsolattal fejezhető ki, ahol Yí a vízminőség többi — Y-t befolyásoló — összetevője, h a hidrológiai tényezők (pl. csapadék, vízhozam, talajvízállás stb., m a meteorológiai tényezők (pl. hőmérséklet, napsütés, párolgás), g a geológiai tényezők (pl. a folyómeder anyagának összetétele), sz pedig a vízfolyást szennyező anyagok (szennyvízbevezetések) együttes hatását fejezi ki. Döntő minőségeltérítő hatastTaz iltobbi okoz, tekintve, hogy a vízfolyás egyéb tényezői egy területen belül a természettől adottak. Ügyszintén fontos változó a felsorolt hidrológiai jellemzők közül a vízhozam.

A vízhozam és a vízminőségi komponensek közötti összefüggések vizsgálatához számos adat és az ezekből levonható következtetések adnak támpontot. Az adatok statisztikai feldolgozásához és értékeléséhez kedvező, ha minél több adat áll rendelkezésre, ezért a vízügyi laboratóriumok az utóbbi évek vízminőségi elemző munkái mellett a vízhozamértékeket is figyelembe veszik a minták feldolgozása során és a vízminőségi eredményeket bizo117

4—17. ábra. Az oxigénvonal jellegzetes alakja