Dégen Imre: Vízgazdálkodás II. Vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
4. A vízmérleg - 4.6 A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásban
Az 1975. évi országos energiamérlegben a vízerőhasznosítás 50 MW teljesítőképességgel és 212-10° kWh/év villamosenergia-termeléssel szerepel. Az ország várható villamosenergia-igénye 1975-ben 4550 MW fogyasztói csúcsigény és 27 000-10° kWh/év villamos energia. A vízerőművek az 1975. évi rendszerben a teljesítményigény 1,1%-át, az energiaigény 0,8%-át fedezik. A távlati fejlesztési célkitűzések között 1985-ig a prédikálószéki szivattyús tározós erőmű és a Gabcikovó—Nagymarosi Vízerőmű, (850 MW összteljesítménnyel és 3,6 milliárd kWh évi energiatermeléssel, melynek 50%-a jut Magyarországnak), valamint a Csongrádi Vízlépcső vízerőműve vehető figyelembe. /. ■ A vízerőművek az általában alapenergiát szolgáltató hőerőművek és atomerőművek rendszerében a rövid idejű hidraulikus energia tározás segítségével a legrugalmasabb csúcs- és szabályozó-kiegyenlítő energia szolgáltatására alkalmasak. A vízerőművek jelentősége a magyarországi körülmények között ezen keresztül más vízgazdálkodási célokat is megvalósító komplex létesítmények részeiként és nem elsősorban az energiarendszerben elfoglalt arányukban nyilvánulhat meg. A szivattyús-tározó erőmű megépítését a túlnyomórészt hőerőművekből álló energiarendszerben érvényesülő üzemvitel előnyei (csúcsterhelés felvétele, üzemzavar tartalék, frekvencia szabályozó stb.) és a kedvező fajlagos beruházási költség indokolja. Folyami vízerőművek kiépítése általában a 25—40%-os tartósságú vízhozamra történik. Az esetben, ha az erőműhöz medertározó is csatlakozik, a kiépítési vízhozam jelentősen növelhető, mivel a tározó — kiegyenlítő hatása révén — az erőművön folyamatosan átbocsátott vízhozamot 80—90% tartóssággal is biztosíthatja. Erre figyelemmel a magyarországi vízerőkészlet kihasználásának mérlegelése során a következő szempontokat kell kiemelni: — a csúcsenergia-termelés érdekében fokozódik a tározós vízerőművek jelentősége, nemcsak az évszakos és heti, hanem a napi tározós erőművek esetében is. Ez különösen jelentős a hazai kisesésű vízerőművek gazdasági mutatóinak megjavítása szempontjából; — a tervezett vízerőműveknek egyre több a kapcsolata a különböző vízgazdálkodási és más ágazatokkal. Ilyenek az árvízvédelem, az ivó- és ipari vízellátás, öntözés, hajózás, üdülés stb. A többcélú létesítmények teljes beruházási költségét gazdasági elemzéssel szétosztják az egyes ágazatok között [16], Ezzel csökken a vízerőhasznosításra jutó beruházási költség. 4.6 A vízminőség szerepe a vízgazdálkodásban 4.61 A vízminőség jelentősége a vízkészletgazdálkodásban A vízhasználó ágazatok növekvő vízmennyiség-igénye mellett egyre jobban nő és differenciálódik a víz minősége iránti igény. A vízigények kielégítésében mindinkább előtérbe kerülnek és meghatározó tényezővé válnak a vízminőségi követelmények. 8 113
