Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 4. A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat

államigazgatási és a vízgazdálkodási ágazat szervezeti köre ezért részben fedi egymást. Ez a fedés azonban nem teljes, mivel nem minden vízügyi szerv tartozik a vízgazdálkodási ágazatba, és nem minden vízgazdálkodási ágazatba sorolt szerv tartozik szükségképpen a vízügyi igazgatás körébe.

A kétféle ágazat köre jelenlegi szervezeti rendünkben eszerint a következő:

a) A vízügyi igazgatás körébe tartoznak:

1. a vízügyi szervek, éspedig

a központi és a területi vízügyi államigazgatási szervek;

a vízügyi vállalatok (ágazati hovatartozásukra tekintet nélkül), és a vízügyi költségvetési gazdálkodó szervek;

intézet típusú szervek (vízgazdálkodási tudományos kutatás, adatgyűjtés, dokumentálás, szervezési és számítástechnikai feladatok ellátása);

2. a tanácsi szervek közül

a vízügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek (ÉVK osztályok),

a tanácsi víz- és csatornamű, valamint a fürdővállalatok;

b) A vízgazdálkodási ágazatba tartoznak:

1. a fentiek közül azok a gazdasági feladatokat ellátó szervek, amelyeket — tervezési, költségvetési és statisztikai gyakorlati megfontolások alapján a fő tevékenységüknek megfelelően — ebbe az ágazatba soroltak be, éspedig

a vízügyi igazgatóságok termelési jellegű tevékenységük vonatkozásában,

a vízgazdálkodási ágazatba sorolt vízügyi vállalatok, a tanácsi vízügyi vállalatok,

a vízgazdálkodási társulatok,

2. a más államigazgatási szervezeti rendszerbe tartozó olyan gazdálkodó egység, amelyet fő tevékenysége alapján a vízgazdálkodási ágazatba sorolnak.

A vízgazdálkodás szervezetét és szerveinek funkcionális kapcsolatait a 4. ábra, a vízügyi szervezetbe tartozó szervek felsorolását az I. melléklet tünteti fel.

59