Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 4. A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat
4. A vízgazdálkodás mint népgazdasági ágazat A népgazdaságban valamely ágazat keletkezése és fejlődése közvetlenül összefügg a társadalmi munkamegosztás folyamatával. Az általános munkamegosztás következménye a népgazdasági ágakra való tagozódás (ipar, mezőgazdaság, szállítás stb.), a különleges munkamegosztás eredménye a népgazdasági ágak további tagozódása ágazatokra (ipari ágazatok, mezőgazdasági ágazatok stb.). Közgazdasági szempontból valamely gazdasági ágazat népgazdasági jelentőségét, működését és helyzetét a társadalmi munkamegosztásban és újratermelési folyamatban betöltött szerepe szabja meg. Lényeges ismérvek ebből a szempontból, hogy a) a népgazdaságban létezzék olyan önálló szervezet, amely sajátos gazdasági vagy egyéb társadalmi feladatok bizonyos összetartozó csoportjának végzésére szakosodott; b) e szervezetek tevékenységének volumene, illetve termelési értékének nagysága a népgazdaságban jelentős legyen; c) e szervezetek fő tevékenységének eredményei a gazdasági körfolyamat tárgyaivá váljanak, más önálló szervezetek tevékenységi eredménye ellenében cserélődjenek. A vízgazdálkodás vonatkozásában, amint ez a 4.2, 4.3 és 4.4 fejezetrészekből is kitűnik, mindhárom feltétel érvényesül. 4.1 a vízügyi Ágazat helye A NÉPGAZDASÁG ÁGAZATI RENDSZERÉBEN A vízgazdálkodás besorolását a népgazdaság ágazati rendszerébe nehezíti az a körülmény, hogy közgazdasági értelemben különböző jellegű tevékenységei általában nem önmagukban, hanem egymással összefonódva vagy más népgazdasági ágak termelési folyamataihoz kapcsolódva, azok 50
