Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 2. A vízgazdálkodás tárgya és fogalma
passzív, a vízhasznosítási tevékenységet pedig aktív vízgazdálkodásnak nevezte. A vízgazdálkodási szakágazatok korszerűbb csoportosítását mutatja az 1. ábra, amely ugyancsak hármas tagozódásban — vízkárelhárítás, víz- hasznosítás, továbbá a vízkárelhárítást és a vízhasznosítást egyaránt szolgáló tevékenységek szerinti bontásban — szemlélteti a vízgazdálkodás feladatait. A vízkárelhárítást három csoportra osztja: 1. a víz romboló hatása elleni védekezés (árvízmentesítés, patakszabályozás, vízmosáskötés stb.), 2. káros mennyiségű vizek elvezetése (síkvidéki vízrendezés, lecsapolás stb.), 3. a víz tisztaságának megóvása. Ez a csoportosítás a vízhasznosítást egészségügyi, közlekedési, ipari és mezőgazdasági ágazatokra osztja. A vízkárelhárítást és a vízhasznosítást egyaránt szolgáló tevékenységek közé sorolja a folyószabályozást, a víztározást, a vízátvezetést, a bányavíz-gazdálkodást stb. A társadalmi, gazdasági haladás a vízgazdálkodás új értelmezését és ennek megfelelő csoportosítását követelte meg. Az egyik ilyen lehetséges csoportosítás a következő (2. ábra): 1. Ágazati vízgazdálkodás: a népgazdaság ágazati rendszerében vizsgálja a víz felhasználásával és a vízkárok elhárításával összefüggő tevékenységeket. Ennek megfelelően az ipari, mezőgazdasági, közlekedési, egészségügyi és szociális ellátás, a lakásellátás és egyéb szolgáltatások területén jelentkező feladatok szerint csoportosítja a vízgazdálkodást. Az ágazati rendszerezés történhet azonban a főbb vízgazdálkodási ágazatok (árvízvédelem, folyószabályozás, vízrendezés, vízellátás-csatornázás, mezőgazdasági víz- hasznosítás, vízerő-hasznosítás stb.) alapján is. A népgazdaság kialakulóban levő új ágazati rendszerének leginkább megfelel a következő csoportosítás: lakossági és ipari víztermelés-szolgáltatás, mezőgazdasági vízhasznosítás, vízkárelhárítás, egyéb vízgazdálkodás (vízerő-hasznosítás stb.). 2. Regionális vízgazdálkodás: gazdaságilag, igazgatásilag vagy vízrajzilag összefüggő területenként vizsgálja a vízgazdálkodás feladatait a terület egyéb gazdasági-társadalmi vonatkozásaival összefüggésben. 3. Az üzemi vízgazdálkodás: egyes gazdálkodó egységeken belül (ipari, mezőgazdasági üzemek stb.) tanulmányozza a víz termelésének, elosztásának, felhasználásának és elvezetésének folyamatait. Az üzemi vízgazdálkodásnak a környező nagyobb térségben folyó vízgazdálkodással összhang3'’ 35
