Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 2. A vízgazdálkodás tárgya és fogalma
2. A vízgazdálkodás tárgya és fogalma 2.1 A VÍZGAZDÁLKODÁS KIALAKULÁSA.. FOGALMA ÉS TUDOMÁNYOS ALAPJAI Amíg a víz a „szabad javak” közé tartozott, vagyis a szükséglethez viszonyítva bőségben fordult elő, a vele való gazdálkodás igénye társadalmi méretekben nem jelentkezett. A vízzel való céltudatos, tervszerű gazdálkodást a természetes vízkészletek és a társadalom vízigénye közötti térbeli és időbeli eltérés, valamint a természet vízháztartása és a társadalom vízigénye közötti összhang megbomlásának veszélye tette szükségessé. Minél magasabb fejlődési fokot ér el valamely társadalom és minél kedvezőtlenebbek a természetes vízviszonyok, annál nagyobb lesz az eltérés a vízkészletek és a vízigények között — akár a kárt okozó vízfölöslegek, akár a vízhiány miatt — és mindinkább előtérbe lép a vízzel való tervszerű gazdálkodás jelentősége. Amilyen mértékben a víz a természet korlátlan ajándékából korlátozottan rendelkezésre álló természeti kinccsé vált, amely csak jelentős társadalmi ráfordítás útján állítható elő olyan mennyiségben, időbeli, térbeli eloszlásban és minőségben, hogy kielégítse a társadalom igényeit, rá kellett térni a víz közvetlen birtokba vételéről a víz előállítására, a természetes vízjárás módosítására, szabályozására. így alakult ki a vízzel való tervszerű gazdálkodás, a társadalom arra irányuló tudatos és tervszerű tevékenysége, hogy műszaki létesítményekkel, technológiai eljárásokkal, szervező és jogalkotó eszközökkel avatkozzék be a természet vízháztartásába a társadalom szükségleteinek megfelelően. A természet vízháztartása és a társadalom vízigénye közötti eltérést elsősorban a vízhozamok helyi és időbeli eloszlása és az igények közötti összhang létrehozása útján lehet kiegyenlíteni. Az összehangolás egyrészt a vízkészletek időbeli és területi eloszlásának módosításával és minőségének óvásával, másrészt a víz anyagi tulajdonságainak átalakításával és a vízhasználók vízigényének tervszerű befolyásolásával lehetséges. Ily módon a vízgazdálkodás nem csupán a természetes vízháztartás szabályozására terjed ki, hanem a vízhasználatok területi elhelyezésének és a víz 27
