Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
B) A gazdaság-matematika alkalmazása a vízgazdálkodásban - 1. Az optimális programozás közgazdasági alkalmazása a vízgazdálkodásban
dasági szempontból a különböző reális, megvalósítható lehetőségek közül azt kell választani, amelynek az eredménye leghatékonyabb, tehát az adott feltételekhez, a felhasználandó gazdasági és természeti erőforrásokhoz és az elérendő célhoz viszonyítva optimális variánst jelent. Ez pedig matematikai probléma. A tudományok forradalmi fejlődésének jelenlegi szakaszában valamennyi tudományág „matematizálódása” a fejlődés egyik jellemzője. A matematika egyre inkább a közgazdaságtudomány fejlesztésének és a gazdaság tudományosan megalapozott vezetésének is egyik fontos eszközévé válik. E tankönyvnek nem célja, hogy általában a közgazdasági folyamatok matematikai elméletével foglalkozzék, hanem annak csupán egy szűkebb ága, az ún. gazdasági optimum számítás jelentőségére, ezen belül is a leginkább elterjedt lineáris programozás, valamint a hálótervezés módszereire és alkalmazási lehetőségeire kíván rámutatni a vízgazdálkodásban. Tárgyalja a marginális programozás és gazdasági alkalmazásának egyes kérdéseit, különös tekintettel a termelési függvényre, majd a gazdasági kockázattal és a bizonytalan feltételek melletti programozással foglalkozik. A programozáselmélet igen széles körű matematikai ismeretekre támaszkodik. A programozási problémák matematikája kapcsolódik a statisztikai fogalmakhoz, a valószínűségszámításhoz, a mátrixszámításhoz, a halmazelméleti fogalmakhoz, a lineáris algebrához, a differenciálszámításhoz és a stratégiai játékelmélethez. Annak érdekében, hogy a szükséges alapfogalmak és a kapcsolódó matematikai elméleti kérdések részletes tárgyalásától eltekinthessünk, felhívjuk a figyelmet az Irodalomjegyzékben *-gal jelölt munkákra. A vízgazdálkodási folyamatok szükségszerű összefüggések, objektív adottságok és törvények alapján mennek végbe. Minden konkrét helyzetben a döntést hozó előtt a megvalósítható lehetséges állásfoglalások egy bizonyos összessége áll nyitva. Megvalósítható állásfoglalásnak vagy döntésnek nevezzük itt az objektív körülmények által megalapozott, műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető döntések összességét. A továbbiakban tehát abból indulunk ki, hogy minden döntési problémánál adva van a megvalósítható döntéseknek egy halmaza. Ez a lehetséges megoldások tartománya. Az objektív gazdasági törvények azonban nem határozzák meg általában egyértelműen és a társadalomtól függetlenül a gazdasági fejlődés 256
