Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 8. A vízgazdálkodás fejlesztési tendenciái
Az árvizektől mentesített területen is tovább nő a lakosság száma és az itt felhalmozott nemzeti vagyon. Ez utóbbi a becslések szerint 1985-ig megkétszereződik és meghaladja a 600 milliárd forint értéket. A társadalom élet- és vagyonbiztonságának megóvása az árvíztől veszélyeztetett területen, a védművek és a védekező szervezet állandó fejlesztését, tökéletesítését teszi szükségessé. Az árvízvédelmi műveket úgy kell fejleszteni, hogy a fővédvonalak az átlagosan 100 évenként, a városok és ipartelepek védvonalai a legalább 120—150 évenként, a kevésbé értékes területek védvonalai pedig a 60—80 évenként egyszer előforduló árvizek ellen nyújtsanak védelmet. A folyók menti töltésezéssel történő árvízmentesítést ki kell egészíteni a vízgyűjtőterület egészére kiterjedő, a hidrometeorológiai és a lefolyási viszonyokat figyelembe vevő beavatkozásokkal, árvízcsúcsokat csökkentő hegyvidéki tározók, árapasztó csatornák és lokalizációs töltésrendszerek, síkvidéki vésztározók kiépítésével. A műszaki haladás mind erőteljesebben behatol a vízgazdálkodásba. Az építés nagyarányú komplex gépesítése, új építési szerkezetek és technológiák alkalmazása mellett általában nő a gépi berendezések részaránya. A műszaki haladás jellemző mozzanatai: a munkafolyamatok automatizálása, a távjelzés, a korszerű vezeték nélküli hírközlés, az izotóptechnika alkalmazása, a műanyagok széles körű felhasználása. Fokozódik a vegyipar és a biológiai eljárások szerepe a vízgazdálkodásban. A nemzetközi együttműködést tovább kell fejleszteni a közös vízgyűjtő- területen levő országok vízkészletének hasznosítása, az árvíz- és belvíz- mentesítés összehangolt fejlesztése és a vízminőség-védelem érdekében. A gépi adatfeldolgozás és számítástechnika kiterjedt alkalmazása jelentős eszköze a vízgazdálkodás fejlesztésének mind a hidrológiai, mind a műszaki, mind pedig a gazdasági számítások területén. A következő évtized világszerte a vízgazdálkodás nagyarányú fellendülésének időszaka lesz. Ezt mutatják azok a prognózisok is, amelyek a szocialista országok vízgazdálkodásának távlatait vázolják fel. Hasonlóan dinamikus fejlődést tükröznek az ENSZ vízgazdálkodási szerveiben, így az Európai Gazdasági Bizottság Vízgazdálkodási Bizottságában kidolgozott tanulmányok. Hazánkban is megsokszorozódnak a vízgazdálkodás feladatai. Az eddigieknél gyorsabb ütemű, a népgazdaság általános növekedési ütemét meghaladó fejlődés áll a magyar vízgazdálkodás előtt. 252
