Dégen Imre: Vízgazdálkodás I. A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai (tankönyvkiadó, Budapest, 1972)
A) A vízgazdálkodás közgazdasági alapjai - 1. A víz szerepe a társadalom életében
a) megjelenésének formái, b) biológiai, ej fizikai és d) kémiai tulajdonságai. E dologi tulajdonságok a hordozói a víz használati értékéinek, alkalmasságának emberi szükségletek kielégítésére. Ez a használati érték köz- gazdasági értelemben a hordozója a víz értékének, amelyet — akár természetes tárgyként rendelkezik e tulajdonságokkal a víz, akár a munka termékeként nyeri el azokat — az előállításához társadalmilag szükséges munkamennyiség és a víz iránti társadalmi szükséglet szab meg. ad a) A lehulló csapadék a földön részint felszíni, részint felszín alatti vizek formájában jelenik meg. Felszíni vizek az óceánok, tengerek, vízfolyások medreit kitöltő és ezek felé állandó vagy időszakos áramlásban levő vizek, a tavak, valamint a mélyebb, lefolyástalan területeken szétterülő állóvizek. A felszíni vizeknek gazdálkodás szempontjából főbb jellemzői: nagy tömegük, helyzeti magasságkülönbségből származó mozgáskészségük, időben és térben változó mennyiségük, viszonylag gyors utánpótlódásuk, erodáló, hordalékmozgató jelenségekben megmutatkozó energiájuk és nagy élőorganizmus-tartalmuk. A csapadék másik része a talajba szivárogva mint felszín alatti víz a vízvezető rétegek hézagaiban, repedéseiben helyezkedik el mint talajvíz, rétegvíz vagy karsztvíz, illetőleg a mélyebb rétegekben, a föld belsejében, a magma lassú lehűlése során keletkező juvenilis vizek, amelyek rendszerint vulkáni jelenségek alkalmával és sok hévforrás vizével, újonnan kerülnek a körfolyamatba. A felszín alatti vizek helyenként a gravitáció vagy nyomás folytán a felszínre törnek (forrásvíz) és felszíni vízként folytatják körforgásukat. Másutt a folyók, tavak és tengerek medre felé szivárogva azok vizét táplálják. A felszín alatti vizek főbb gazdasági jellemzője, hogy a felszíni vizeknél, csupán a szárazföldeket számítva, jóval nagyobb a víztartó rétegekben egyidejűleg tárolt térfogatuk, de kisebb a mozgáskészségük. Mennyiségük tébreli és időbeli változása, utánpótlódásuk mértéke általában kisebb. Élő organizmusokat kisebb mértékben tartalmaznak, ezért elsősorban ivóvíznek alkalmasak. A mélyebb rétegekből származó vizek magas hőfokuk, gáz- vagy ásványianyag-tartalmuk következtében gyakran hasznosíthatók ásvány-, gyógy- vagy hévízként. A lehulló csapadék harmadik része a felszíni vizek felületéről, a talaj felszínéről, valamint a növényzet transzspirációja útján és a felhasználási folyamatok során a levegőbe párolog. A párolgó vizek gazdaságilag fontos jellemzői: tér- és időbeli mennyiségi változásuk, a mikro- és makroklímát befolyásoló hatásuk, a hasznosítható vízkészleteket csökkentő szerepük és a víz körforgásában a „desztillálás” folytán betöltött öntisztító hatásuk. A víznek a bioszférában, a természeti környezetben betöltött alapvető szerepe miatt, a víz megjelenési formáinak egyik lényeges sajátossága a vízrendszereknek a természetes térszín által meghatározott területi összefüggése. A víz körforgása, 21
