Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - VÁSÁRHELYI PÁL ÉS A MAGYARORSZÁGI FOLYÓFELMÉRÉSEK (TANULMÁNY)
A Helytartótanács 1834. március 4-én elrendelte a Királyi Tisza Térképészet felállítását Budán, és utasítást adott a Tisza felmérésére is. A munkát az Építési Igazgatósággal és Vásárhelyi Pállal közösen kialakított koncepció szerint a Duna-felmérésben is részt vett Lányi Sámuel 61 vezette. A munka több, mint 12 évig tartott. Számos mérnök végezte párhuzamosan. 1834. évből a 15 résztvevő mérnök nevét is ismerjük 62 . A méréseket a Tisza torkolatánál kezdték. Figyelmük nemcsak a Tisza folyóra, hanem annak egész vízrendszerére kiterjedt: a Bodrogra, a Szamosra, a Körös-Berettyóra, a Marosra, sőt részben a Temes és Béga völgyére is. A feladatot két fázisban oldották meg. Előbb háromszögeléssel és csillagászati helymeghatározásokkal pontos térképet készítettek a Tiszáról, annak vízrendszeréről és árterületeiről. A háromszögelést Titelnél kezdték , és innét haladtak felfelé. A forrásvidéket 1840-ben érték el. Ezután következett a szintezés, melynek keretében templomok küszöbén, nevezetes épületek falán - ahol ilyen volt - magassági fixpontokat jelöltek meg és vízmércéket állítottak fel. Ezekhez társultak a vízrajzi felvételek, a meder hossz- és keresztszelvényei, vízhozammérések. A több évtizedig tartó Körös-, Duna- és Tisza-mappáció a korabeli külföldi szakemberek előtt is elismerést aratott. Széchenyi és Vásárhelyi 1833. évi angliai útjuk során boldogan és büszkén tapasztalták ezt. Streffleur Valentin pedig, a kor vezető osztrák geográfusa 1852ben, az önkényuralom idején a következő szavakkal méltatta: "Magyarországot külföldön terra incognitának tartják: ott azonban a folyamok mérnöki felvételén az utolsó 30 év alatt a legfeszültebb szorgalommal dolgoztak, és e részben Európának talán egyetlen országa sem mutathat fel olyan tökéletes munkálatokat" 63 . Ezen munkák tökéletesítésének szolgálatában írta Vásárhelyi Pál az alább magyar nyelven először közrebocsátott könyvét. Benne a háromszögelés terén szerzett gyakorlati ismereteit teszi közkinccsé 64 . 61 Lányi Sámuel (Igló, 1791 - ?, 1860 után): 1810-ben négy és fél év alatt elvégezte a Kassai Akadémiát, 1823-ban oklevelet szerzett az Institutum Geometricumon is. 1834-1848-ig, megalakulásától megszűnéséig a Királyi Tisza Térképészet igazgató mérnöke volt.(Megjegyzendő, hogy a MOL-ban C 64-1837-F.34-ben található Hieronymi— "Qualitätstabelle" azt mondja, hogy 1834-ben előbb a Tisza-felmérés vezetője volt Hieronymi, majd az Al-Dunán a szabályozási tervek kidolgozásánál segédkezett.) Lányi részt vett a szabadságharcban, majd a kékkői Balassiuradalomban talált magánalkalmazást. 62 MOL C. 128. Direction in Hydraulicis...Tiszaszabályozási iratok 3. es. pp. 273-274. 63 Streffleur, Valentin: Orographisch-hydrographische Studien über das Gebiet des öst. Kaiserstaates. - Sitzungsberichte der k. Akademie der Wissenschaften. Math.-Naturw. Classe. Wien, 1852. pp. 427. M Vásárhelyi Pál 1827-ben közre adott a háromszögelésről egy 14 oldalas írást német nyelven is "Auflösung einiger wichtigen Aufgaben zum geometrischen Trianguliren" címmel. Nyomtatásban ismét megjelent - ugyancsak német nyelven -, de már latin betűkkel Gonda Béla Vásárhelyi Pál élete és művei c. müvében (Budapest, 1896. 201-210.O.).
