Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - A TERV

E.I 6.) a Latorcza töltések hossz szelvénye 1 darabban E betű alatt F7 7.) Ennek kereszt szelvényei 1 darabban F betű alatt G./ 8.) A Bodrogi töltések hossz szelvénye 1 darabban G betű alatt H/ 9.) ennek kereszt szelvényei 1 darabban H betű alatt I./ 10.) A Takta közi töltés hossz és kereszt szelvényei 1 darabban I betű alatt K./1-K./15 11.) Vízártér kiszámítás 15 darabban K/l - K/15 betűk alatt L/ 12.) az átvágások kiszámítása 1 darabban L betű alatt M/ 13.) építmények kiszámítása 1 " M betű alatt N/ 14.) A töltések kiszámítása 1 " N betű alatt O.l 15.) Kiszámítása az átvágások területének 1 darabban O betű alatt P/ 16.) Különbség kimutatás a Tisza folyó jelenlegi és tervezett szabályozási hossza közt T: Újlaktól a Dunáig P. betű alatt Q/ 17.)A réveknél a kötél felemelését kimutató szerkezet Q betű alatt Ezekhez képest tehát a szabályozás főmunkálatai rövideden ezek volnának 1). Az L/l és L/2 alatti mellékletekben a helyek meg nevezésével előszámlált átvágások az egész Tisza mentében Váritól kezdve lefelé egészen a Dunában ömlésig s a Bodrogon Szőllőskétől lefelé B. Kereszttúrig. 2. ) Az egész Tisza mentében, annak két partjain a magas helyeket kivéve, húzandó töltések a már meglévőknek, a mennyiben lehet, használásával, s a beömlő mellék folyóknak partjain is legalább addig folytatva felfelé, a meddig a vízáradások kölcsönös visszahatása terjed; oly formán, hogy a töltésnek mindkét vége a vízárnál magasabban fekvő földpontokhoz köttetvén, az általa körűikerítendő vidéktől a vízár teljesen elzárassék; a forrás, - esső, - s itt-ott létező kisebb patakok által az eltöltött vidékben meggyülendő vizeknek pedig vízapadáskor a fő folyamba kieresztésére, a töltésen zsilipek alkalmaztassanak, s ily módon a töltés-rendszer különböző nagyságú számos töltés szerkezetekre, vagy is olly vidékekre oszlanék, melyek egymástól egészen függetlenül egy-egy töltésvonal által keríttetnének be a vízáradások elől. E töltésszakaszok pedig a (sicf) alatti "Jegyzék"-ben a helyek megnevezésével könnyűletesen előszámláltak lennének. A két parti töltések közötti távolságra nézve megjegyeztetik, hogy az helybeli körülményekhez képest 300-1000 ölnyire lenne veendő. A Kraszna vidékére nézve Szathmár megyében megjegyzendő, hogy a folyó mellett azért nem terveztettek előre töltések, mivel még az adatok nem voltak megszerezve annak megtudására, ha valljon nem lehetne-e e folyót valahol fentebb egyenesebb úton a Szamosba vezetni ? az Ecsedi láp s kiöntései megszüntetése végett. 3. ) A Vérke vagyis Szernye-patak eltöltése Várin felül Bene alatt. 4. ) A Latorcának Csapnál a Tiszába vitele egy ott ásandó csatorna által, feltételeztetik a Csapon aluli Tiszarész szabályozása sikerétől, ha tudniillik vízszíne annyira lejebb szálland, hogy a Latorczának belevezetésére elég vízeset legyen.