Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - A TERV

Már feljebb ki van mondva, hogy egy nagyobb folyó szabályozása kettős feladat; egyik a vízár korlátozása, másik a szabad hajózhatás, és ha az elsőt elértük ártalmatlanná tettük ugyan a folyót, de használhatóvá nem, mert az ipar emelésére és felvirágzására a természet által kimutatott közlekedési vonal az egész vidék előtt zárva marad. A helyszíni vizsgálat mindenkit meggyőz az iránt, hogy a fel Tiszán a partoknak részint sürü füzessel, és erdővel nagyobb részint pedig gyümölcsös kertekkel elzárt álllások, számos helyeken a szakadó partok által vízbe sodort élőfák, mellyek a folyó ágyát nem csak a hajózó előtt félelmessé, hanem a meder eliszapolása veszedelmének is kitették, a hajózás merőben pangásban van,- az al Tiszán pedig a vízimalmoknak 700 at jóval haladó és önkényileg helyezett száma, mellyek részenkint, vagy merőben is például Szolnok mellett Csongrádnál és Vásárhely közelében a hajós útját annyira elzárják, mikép az minden ügyessége és vigyázata mellett is előre haladását inkább csak a jó szerencsének köszönheti, ezeken kivűl az egész Tiszán több réveken keresztül húzott kötelek a hajózókat azon elkedvetlenítő hatásnak kiteszik, melyek a révészek makacsságából keletkeznek. Ennyi akadályok közepette a Tiszán melly topographicai fekvésénél fogva az ország boldogabb vidékeit a kevésbbé áldott részekkel kapcsolatba hozza, a szabad vízi közlekedés, nem csak hogy nem reménylhető, de még nem is gondolható, s e bajon csak gyökeres orvoslás és hatályos intézkedés segíthet. A szabályozás bekövetkeztével, mindjárt szükséges lesz Tisza medrét az alámosott és besodort fáktól meg tisztítani; és mihelyt a folyó az átvágások által egyenesebb irányt nyert, nyilassék ki a part a vontató erő előtt, a malom tulajdonosok és molnárok, kik a Tiszát sajátjuknak tekintvén malmokat régóta a törvényhatóságok hozzájárulásán és felügyelésén kívül többnyire önkényüleg rendetlenül helyezik el, s ha néhol nagyobb számuaknál valamely rendszín mutatkozik is, az inkább egyiknek a másik érdeke és haszna feletti őrködésből történik, minél elébb hatályosan szoríttassanak és köteleztessenek, hogy malmokat kitűzött helyeken tartsák meg; ez által nem csak hogy biztos út nyílik a hajózás előtt, hanem még a hajózók és malom tulajdonosok közt történhető minden kedvetlen öszveütközéseknek, és ezekből kifejlendő károsodásoknak eleje vétetik. Az itt elősorolt műtétei csupán egy hajózási rendes intézet által eszközölhető mint már a nagy méltóságú Főkormányszékhez 845ik évi 692 számú alázatos felterjesztésben is egyenesen kimondatott, mellyben a hajózás feletti szoros őrködés központosíttatván az egyszer megnyitott út a sok helyeken sűrű erdő környezte fel Tiszán meder és part tisztítás, az al Tiszán pedig malom rend által fen tartathatik. A köteles réveket, mint a szabad hajózás közérdekébe vont akadályt e tervezetben felhozni, és ennek módosítása iránt valamelly javallatot ajánlani semmikép sem mellőzhető, mert látni való, hogy a fejlődésre és növekedő erőre váró szabad mozgást mennyire zsibbasztják el azon körülmények, midőn a physical viszontagságoknak kitett vízi utas még mesterkélt akadályok által is meglepetik, és feltartóztatik; mert midőn a hajós a kötéllel elzárt révhez közeledik, kénytelen valamely alkalmas helyen kikötni, s bevárni azon órákra terjedő időt még a révészek, kiket gyakran keresni s öszve hívni kell, magokat elhatározák a kötél