Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

II. A TISZA FOLYÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSÁNAK TERVEZETE - A TERV

fenntarthatása csak átvágások által eszközölhető, mely a folyó jelen helyheztetésében,midőn az ide-oda tévelyeg, ha léteznék is vontató út, jókarban tarthatása csaknem lehetetlen. Ezen leírásból egyszersmind az is látható, hogy a vízözönt oly számos ereken és lapályokon elárasztó Tiszánál részletes szabályozásnak helye nem lehet, a czél csak nagyobb szakaszokban eszközlendő általános szabályozás által egyelőre kiszabott terv szerint sikerülhet. Már az előleges javaslatban megemlíttetett, hogy miután a folyónak minden szükséges vízmérési adatokkal felkészített térképéből, s helybeli vizsgálódásokból annak hibái kiismerszenek, a rendszeres szabályozás menete és sora az volna, hogy annak legelébb is minél egyenesebb és rövidebb útja, görbületeinek átvágása által eszközöltessék, s miután az átvágások jófoganatja sikerűit, a nagyobb vizek áradása ellen a partok feltöltessenek. Ezen rendszeres szabályozásnál azon nyereség lenne: hogy a töltések a partokhoz lehetőleg közel eshetvén, az áradások torkában kevesebb földtér maradna, ezen kívül a töltések mértékei is kisebbedhetvén, nem csekély költség kímélés érethetnék el, mivel az átvágások által a víztükör alább szálítása eszközöltetett. Vannak azonban esetek, mint az előleges jelentésben már előadatott, mellyekben ezen rendszeres bánás módtól eltérni nemcsak tanácsos, hanem mint a Tisza jelen elhagyott állapotjában szükséges is lehet, mivel a víztani elvek rendjében eszközlendő szabályozás nem pillanatnyi munka, ugyanis több évekbe kerül, néha még az átvágások foganatjukat mutatják, és azok által a víz medrének czélzott, kimélyítése, s színének alább szállítása bekövetkeznék. Ha tehát a hosszabb időre nyúló rendezés folyamában messze terjedő, s termékeny vidékeket ár-őzön boritana, s minden árapadás több százezerekre menő kárt okozna, mint az a Tiszának mostani viszonyaiban csaknem minden évben megtörténik, a partok feltöltése által azonban mindezen kártételeknek, vagy legalább a károk nagyobb részének elejét lehetne venni, ekkor már az intő szükség és okosan számoló gazdálkodás javallja, hogy inkább a rögtönös, noha a rendszeres szabályozás szerint nem épen természetes sorban álló eszközökhöz nyúljunk előbb, mintsem a czélhoz ugyan bizonyosan vivő, de hosszabb időt igénylő rendet kövessük. A szabályozás tervezetében tehát: 1 -ör Az átvágások a munkaerő kimutatásával adatnak elő. 2- or A töltések és munkaerő hozatnak javallatba. 3- or Sikert eszközlő építmények költségeikkel együtt, és 4- er A szabályozással kapcsolatban álló javallatok um. vontató utak nyitása, meder tisztítás, és akadálytalan hajózás igényei soroltatnak elő. Az átvágásokról. Ha a görbületek mentében s közelében töltések emeltetnek, azoknak fenntartása és biztosítása okvetetlen megkívánja, hogy a partok szakadásoktól megvédessenek; ezen czél víziépítmények által, melyek rozséból vagy kövekből állanak, éretik el. Azonban alig lehetne költségesb eszközt oly partok védésére választani, melyek nagyobb görbületekben