Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)

I. A TISZVÖLGYI TÁRSULAT ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÉS A SZERZŐD VÉNY - TÁRSULATI JEGYZŐKÖNYV

Harmadik ülés január 26kán. 6. Elnök ő nmlga megnyitván az ülést á fenebbi pontban megbizott választmány jelentését tűzi ki tanácskozás tárgyául E' választmányi jelentés itt következik: Tisztelt gyülekezet! Folyó eV január' 22kén tartott ülésből kiküldetve levén á Tiszavölgy czélba vett szabályozását érdeklő minden kérdések felől előkészítésül véleményt adni, megbizásunkban eljártunk 's tanácskozásaink eredményét alább következő javaslatban van szerencsénk benyújtani. Mielőtt azonban annak részletes bírálatába bocsátkoznék á tiszt, gyülekezet, szükségesnek látjuk eljárásunk eredményeinek igazolására következőket megjegyezni : Széttekinténk a téren, mellyre állítva vagyunk; s mérlegelve minden körülményeket nem lehete nem látnunk, mikép mind azon bizodalmat gerjesztő szándék mellett, mi kormányunknak a Tiszavölgy szabályozására intő fölhivásában 's a költséges előmunkálatok felsőbb megrendelésében nyilvánul; más felől mind azon férfias készség 's általános buzgóság mellett, mellyel eme fölhívás az érdekelt vidékeken fogadtaték 's mindenütt hő pártolással ápoltatok, minek egyik elmagyarázhatlan jele á szép számban egybesereglett képviselők gyülekezete, mind ezek csak reményekre nyújtanak a választmánynak kilátást, semmi esetre pedig nem adhattak még elegendő felbátorítást, hogy azon ügyet, mellynek sikereért annyi kebel hőn buzog, a cselekvés mezejére mielőbb átvezethesse. Hozzájárult ehhez még azon aggodalom is, melly nem csekély figyelmet érdemlőnek mutatkozék, miszerint a' vidéki társulatok helyenként már huzamos idő óta megalakítva, mozoghatásuk irányát e' gyülekezet végzéseitől várják, 's méltó a félelem, nehogy á messze ágazó társulati gépezetnek hosszas veszteglése vagy lassú megindulása kifáraszsza a várakozásban elzsibbadó tagokat 's lankadásra sülyeszsze azon buzgóságot, mellyhez a közhazának annyi reményei méltán csalatkoznak. - Adja hozzá végre mind ezekhez á tiszt, gyülekezet azon végkörülményt, hogy mérlegbe vetve á tehetőségi kört is, mellyben a' képviselők testületének az elejökbe szabott utasításnál fogva küldőik legjobb szándéka mellett most mozognia lehetett, úgy találtuk, hogy a kiszabott körben olly valamit, mivel közelebbről ügyünket á cselekvés' mezejére vihetjük, tenni egyáltalában képesek nem vagyunk. Éreztük ellenállhatlanúl, hogy tennünk kell határozó lépést most, vagy tán soha. Ezt követeié tőlünk önéletünk, s azon szellemi ragaszkodás, mellyet hazánkfiaiban ez ügynek megnyerni kikerülhetlen szükség gyanánt állott előttünk. Illy helyzetben, hol ennyi ellenkező körülmények levívásán kelle életet adni az ügynek, mellynek sikeresitése kezeinkbe tétetek le, nem vala más ösvény előttünk, mint megóva küldőink csatlakozási 's rendelkezési szabadságát, eltérni azon ösvényről, hol mint képviselők álltunk, 's egyéniségünket vetve á mérlegbe, saját birtokainkat nyújani biztosítékul addig is, mig küldőink tiszta szándékunkhoz 's buzgóságunkhoz mért cselekvéseinkhez kétségbevehetlenül csalatkozni fognak. így lőn tiszt, gyülekezet, hogy az ügy azon térre tétetek át, hol mi már mint vidéki egyesületek képviselői többé nem állhatunk, de állunk ugy egyénileg, mint a' Tiszavölgy szabályozására alakult társulat; mert csak igy mutatkozott előttünk a' lehetőség, hogy e' jelen év* nagyszerű törekvéseinkre nézt elveszve nem leend.