Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
I. A TISZVÖLGYI TÁRSULAT ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÉS A SZERZŐD VÉNY - 150 ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT MEG A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT (TANULMÁNY)
Az új intézménynek mindjárt indulásnál a legalapvetőbb gonddal kellett megbirkóznia: elő kellett teremtenie a működéshez szükséges pénzalapot. Ahhoz, hogy magyar és bécsi pénzintézetektől kedvező feltételekkel kölcsönt kapjanak, Széchenyi közbenjárását kérte a Társulat 8 . A bécsi bankároktól 400.000 pengő Ft kölcsönt 9 , a kormánytól a só felemelt árából 100.000 Ft, a kincstárból 50.000 Ft segélyt kapott a Társulat Széchenyi közbenjárására. A Társulat működésének első szakaszára, mely a szabadságharc kitöréséig számítható, Széchenyi állandó támogató jelenléte volt a jellemző. A Tiszavölgyi Társulat első 10 alakuló ülése Gr. Széchenyi István elnökletével a "Tiszavölgy vizi rendezésére alakult egyesületek" képviselői három alkalommal tanácskoztak. Az első ülést 1846. jan. 20-án tartották. Az ilyen alkalmakkor szokásos rendszabályok megfogalmazása mellett egy figyelemreméltó napirendi ponttal is foglalkoztak: a nyilvánossággal. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy "e gyülekezetnek sem czélja sem oka nem lehet a nyilvánosság őrszemeit kerülni, sőt inkább óhajtandó, hogy a haza egyeteme ezen egyesület munkálkodásának eredményeit s fokonkénti kifejlődését ismerje". Mindezek ellenére Széchenyi javaslatára - mivel még "semmi kimerített terv nem létezik" -, "az egyesületi üléseknek még most nem csak természetöknél s rendeltetésöknél, de jelen helyzetöknél fogva is olly körűeknek kell lenni, hol a megbízott képviselők tartózkodás nélkül önmagokban tanácskozhatnak". A második ülésnapon, jan. 22-én határozat született: "Kiküldetik egy választmány, elnök ő nmlga előlülése alatt, mellynek tagjai lesznek: Szentiványi Vincze h. tan., mint alelnök; a gyülekezet rendes jegyzője, Vásárhelyi Pál 11 , Tasner Antal. Ezen kívül minden vidéki társulat egy tagot választ...A "választmány"-nak meghagyták, hogy "megtekintvén a Tiszavölgy szabályzásának alapjául eddig készült vízmérnöki előmunkálatokat, a segédeszközök 12 meghatározása és megszerezhetése módjáról készítsen kimerítő véleményt". A tanácskozás harmadik napján, jan. 26-án az összegyűltek olyan döntést hoztak, amire a jelek szerint - ők maguk sem voltak felkészülve. Szinte magyarázkodva fogalmazzák meg: "Ereztük ellenállhatatlanul, hogy tennünk kell határozó lépést most, vagy tán soha. Ezt követeié tőlünk önéletünk, s azon szellemi ragaszkodás, mellyet hazánkfiaiban ez ügynek megnyerni kikerülhetetlen szükség gyanánt állott előttünk...Nem vala más ösvény előttünk, mint megóva küldőink csatlakozási s rendelkezési szabadságát, eltérni azon ösvényről, hol mint képviselők álltunk, s egyéniségünket vetve a mérlegbe, saját birtokainkat nyújtani biztosítékul addig is, mig küldőink tiszta szándékunkhoz s buzgóságunkhoz mért cselekvéseinkhez kétségbevehetetlenül csatlakozni fognak". A harmadik napon összefoglalták és felolvasták az eredményeket. Közülük csak a "Választmány" által fontosnak tartott teendőket emeljük ki: 8 MOL C 132. No. 62.fol.103. 'Teljes őszinteséggel jelölé ki fentebbi előterjesztéseiben a Társulat Központi Választmánya azon alapokat, mellyekre egy kedvező kölcsönhöz való reményeit fektetni kivánja, mély tisztelettel s hazafi bizodalommal kérvén ujjolag Nagyméltóságodat: hogy azoknál fogva hatályos közbenjárása által hő óhajtására sikert eszközleni, s ezen Társulatot ismét benső hálára s hazafi elismerésre lekötelezni méltóztassék. 9 Rothschild, Arnstein & Eskeles és Sina bankházakat említi Széchenyi. (Véleményes jelentés...p. 16.). 10 Az önkényuralom 1850-ben feloszlatta, és csak 1879-ben alakult meg újra. 11 Egy másik helyen hajózási mérnöki minőségben említik Vásárhelyit, és azt kell helyesnek elfogadnunk. 12 Mérnöki műszerek, szerszámok.
