Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - VÁSÁRHELYI PÁL ÉLETÚTJA (TANULMÁNY)
A 13 évig (1833-1846) tartó hatalmas munkálatokat az I. Al-Duna-szabályozás néven szokták emlegetni 68 . A munkálatok két területen folytak: 1. A Duna zuhatagos szakaszait a gőzhajók számára járhatóvá igyekeztek tenni. 2. Ugyanezen szakaszon a folyó bal partján Ó-Moldovától Turnu-Severin-ig (125 km) vontató és kereskedelmi utat építettek. Vásárhelyi minden erejét arra fordította, hogy a rábízott feladatnak a legmesszebbmenőkig megfeleljen. Jelzik ezt Széchenyi hozzá írt sorai is: "Nem marad más hátra, mint Önt arra kérni, vigyázzon, nehogy a buzgalom és a megerőltetés kárt tegyen Önben; O királyi Fenségének Önre és szolgálataira továbbra is szüksége lesz - és én azt nagyon jól tudom, hogy a magyar ember, ha önérzetét meg nem sértik és tiszteletben tartják, nem az eltunyulással, hanem a túlzott buzgalommal szokott vétkezni. Ön közvetlenül hazánk felvirágzásán és naggyá válásán fáradozik, többet nem mondok; ez lebegjen azonban mindig szeme előtt, és tehetségével és barátságával támogassa az én jószándékú fáradozásaimat... " A zuhatagok hajózhatóvá tétele terén a legnagyobb lépést 1834 nyarán tették, amikor is a rendkívüli alacsony vízállás lehetővé tette, hogy pusztán kőfejtő eszközökkel és módszerekkel törjék a sziklazátonyokat. 1000 sziklarobbantó- és törő dolgozott, hogy 15-20 láb szélességben a legkisebb vízszint alatti magasságig szétzúzzák a sziklazátonyokat. Ezzel a módszerrel elérte, hogy már közepes vízállásnál is bátran közlekedhettek a gőzhajók. Vásárhelyi és mérnöktársainak az útépítésnél végzett rendkívüli mérnöki teljesítményének szép példája az Országos Levéltárban őrzött úttérképe: Kazántól Ogradenáig terjedő szakasz hossz-szelvényét 28.8 m hosszú színes térképre rajzolta - 55 db keresztmetszetrajzzal 69 . Ne gondoljuk azonban, hogy Vásárhelyit kiváló teljesítéményéért az Építési Igazgatóság méltányosan jutalmazta. Akkor nem született volna meg Széchenyihez írt alábbi panaszos levele 1834-ben 70 : "Mit várhatok - miden csalást kizárva - most, hogy éppen 40 éves leszek? Alkalmazásban állok egy nagyszerű vállalkozásban, ami az országnak tartós jólétet teremt, lelkiismeretemre mondom, sok nehézséget átéltem, rossz, mégis drága ételeken éltem, nyomorúságos csárdákban éjszakáztam, melyek egészségemet, életemet veszélyeztették, és egyáltalán mindent megtettem, ami erőmből tellett... Hogy dotálásom a teljesítményekkel, a rám háruló felelősséggel azonos értékű-e, azt Méltóságod maga is meg tudja ítélni, de az bizonyos, hogy aligha elegendő arra, hogy a család igényeit kielégítsem. Ha a családom velem van, a gyermekek nevelése elmarad, külön élve pedig megduplázódnak a kiadások, és hogy a közelgő öregkorra tudnék valamit megtakarítani, lehetetlen 71 ." Voltak azonban Széchenyin kívül is, akik az ő érdemeit elismerték: műszaki irodalmi munkásságáért a Magyar Tudós Társaság 1835-ben levelező, 1838-ban pedig "tudománya és a magyar nyelvben kiadott jeles munkáji tekintetéből közakarattal rendes taggá választá". 1837. év végén az Országos Építési Igazgatósághoz első hajózási mérnökké 72 , 1841-ben pedig hajózási felügyelővé nevezték ki 73 . 68 A technikai feltételek még hiányoztak egy végleges megoldáshoz, amelyre 1890-1896 között az un. II. Al-Dunaszabályozás során került sor. 69 MOL S Duna 74 7/a/ 70 A hír, miszerint egy császári normatíva értelmében mindazok, akik 40. életévüket betöltötték, minden stabil császári állás betöltésétől eleve kizáratnak, csak az ürügyet szolgálja ahhoz, hogy tollat ragadjon: 71 MTA K 180/98. n MOL C 64.1837. F.34.N.68. "MOLC64.1841.F.34.N.42.
