Deák Antal András: A háromszögeléstől a Tisza-szabályozásig. (Források a vízügy múltjából 10. Budapest, 1996)
III. BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA - BEVEZETÉS A HÁROMSZÖGELÉS GYAKORLATÁBA
Mivel pedig a sin (co+a) negatív érték, az első képlet tagja is negatív lesz. logm = 0,3010300 log sin(cù+a) = 9,5375070 log. sin o CD. logBC= 6,3979400-10 C.D.logAC CD.log sin l" = 5,3144251-10 0,3010300 9,2396702 6,5228787-10 5,3144251-10 1,5509021 -35,55=y 1,3780040 ±23,88=ß és a y-ß=-59",43. Tehát az a-ból 59,43 másodpercet ki kell vonni ahhoz, hogy az ACB szöget megkapjuk. Közben a y és ß szögek több percet eredményeznek, mégpedig abban az esetben, ha a központ távolsága, az m, több öl hosszúságú, és az A, B tárgyak nincsenek olyan távol. Ebben az eseben az AC, AB távolságokat, amennyiben ez lehetséges, gondosan meg kell mérni. Nem elégséges tehát őket az általános tervlapról átmásolni, hanem inkább a központosított szögekből kell kiszámítani, és a központosítást a végén az újonnan megkapott adatokból elvégezni. Ritka az olyan eset, amikor a központosítást egynél több alkalommal meg kellene ismételni, és mivel az egyenletben csupán az AC-t és BC -t változtatjuk meg, gyorsan megoldhatjuk. Abból, hogy a Föld különböző helyein futó függőleges síkok nem párhuzamosak, viszont a Föld középpontjában metszik egymást, az következik, hogy a Föld felszínén különböző vízszintes síkokon mért A, B, C szögek (7. ábra) gömbháromszögek, melyek oldala az a, b, c, és így a legnagyobb körök íveinek kell tekinteni őket. Mivel pedig a gömbháromszögben a szögek összege mindig nagyobb 180 foknál; keressük ezért a különbséget, mégpedig azA+B + C- 180 értékét. Kästner szerint - Abhandl. zweite Sammlung 31. Abhandlung Nro. 45. pag. 439. Göttingen 1791. - ezt a különbséget úgy kapjuk meg, ha a gömbháromszög négyzertmérföldben kifejezett területét 0,279-el beszorozzuk. Mivel pedig ez a különbség annyira csekély, hogy a tíz négyzetmérföldnyi háromszögben alig három másodpercet tesz ki, az EBF háromszög valamennyi szögéből annak 1/3-át ki lehet vonni, és ily módon nagyon keveset tévedünk. Legyen az egyes szögekre eső különbség = u, akkor u = log a + logb sin a - 18, 5366670, ahol az ... az a szög, melyet az a, b oldalak zárnak be. Megjegyzések: 1. Csak olyan alapon mondhatjuk, hogy az u különbség mind a három szögnél ugyanaz, hogy feltételezzük, a háromszögek, melyekkel itt dolgunk van, megközelítően egyenlő oldalúak. 2. A legtöbb esetben ennek a különbségnek a kiszámítása fölösleges, mivel a mérésben adódó hibákat a háromszög három szöge között amúgy is el szokták osztani. 13. §. A Föld görbületének befolyása a mért szögek nagyságára
