Dávidné Deli Matild - Winter János: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
1. A vízgazdálkodás
1. A VÍZGAZDÁLKODÁS 1.01 A vízgazdálkodás és a vízépítéstan felosztása Az ember minden olyan tevékenysége, amely valamilyen kapcsolatba kerül a vizzel, beavatkozást jelent a hidrológia körfolyamatába. Ez a beavatkozás lehet hasznos, ha a jelenségek ismeretében, kellő megfontolással történik, de éppúgy léhet káros Is. Napjainkban szerte a világon nagyszabású vizl munkálatok folynak, melyek célja vagy a védekezés a vizek kártételei ellen vagy a vizek hasznosítása, de legtöbbször olyan komplex megoldások keresése, melyek mindkét feladatot kielégítik. Mindazon tevékenységeket, amelyek védekezés vagy hasznosítás céljából a viz természetes körfolyamatába beavatkozást jelentenek, vízgazdálkodás gyűjtőnév alatt foglaljuk össze. A vízgazdálkodásnak, a káros vizek elleni védekezésnek és a hasznos vizek felhasználásának eljárásait és létesítményeit tárgyalja a vizépitéstan. A vízépítésnek a vízgazdálkodás szempontjai szerint rendszerbe foglalt munkacsoportjait az 1, ábrán tüntetjük fel: A vízgazdálkodási munkálatok általában a védekezéssel kezdődnek és a vízhasznosítás mielőbbi megvalósítására irányulnak. A tározás és a terep- rendezés pedig mint e két feladat tökéletesítésének eszközei szerepelnek. Az árvizmentesités feladatának megoldásánál megelőző intézkedésekkel távoltartjuk a folyók, patakok nagyvizeit, az un. árvizeket, a mezőgazdaságilag hasznosított vagy lakott területektől. Az árvízvédekezésnél megvédjük és megerősítjük az árvizek idején az árvizmentesitő müveket. A folyószabályozás és mederkarbantartás feladata szabályos, egészséges mederszakaszok kialakítása. A belvízrendezés vagy általában felszíni vízrendezés megoldásánál, a mezőgazdasági és települési szempontból fölösleges és káros felszíni vizeket távolitjuk el agro- és hidrotechnikai tevékenységgel. A mezőgazdasági vagy műszaki szempontból káros magasságban elhelyezkedő felszin alatti vizek eltávolítását, szintjének leszállítását lecsapolással végezzük. A patakok rendezésénél a hordalék képződése és szállítása ellen védekezünk vagy a hordalék lerakódását akarjuk megakadályozni. A vízmosások rendezésénél, az un. vizmosáskötésnél, meg kell szüntetni a hordalékképződést és elejét kell venni a vízmosások továbbfejlődésének. A hordalékvisszatartás, a talajsodrás elleni küzdelem során megvédjük a talaj felszínét a pusztulástól és ezzel egyidejűleg a patakok és folyók medrét a túlságos feliszapolódástől. 5