Dávidné Deli Matild - Winter János: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
1. A vízgazdálkodás - 1.1 Ármentesítés és árvízvédekezés
e) Kedvező topográfiai adottságok esetén az árvizmentesitésnek egyik lehetősége az is, ha két egymáshoz közeleső olyan folyó van, amelyeknek le- folyási jellegük eltérő, vagyis árhullámaik csúcsa fáziseltolódásban van. Ez az eset fordul elő a Rába és Répce folyóknál (1.1-3. ábra), melyeket egy olyan árasztó csatorna köt össze, amelyik mindig abból a folyóból szállítja a másikba a vizet, amelyiknek vízállása nagyobb. 1.1.2.3 Ármentesités gátakkal Az ármentesités leggyakoribb módja, hogy a folyó árterén, a középvizi medertől távolabb jobb és bal oldalon árvédelmi gátakat épitllnk (1.1,4. ábra). A gátakkal az elöntéstől megvédett, visszahódított árterület-részeket öblözeteknek nevezzük. Az ártér gátak közötti része jobb és bal oldali hullámtérből és főmederből áll. a) Az árvédelmi gátak és elrendezésük Újonnan létesített árvédelmi gátaknál alapvetően fontos a gátak hely- szinrajzi elrendezésének és szükséges magasságának meghatározása. E két probléma egymással szorosan összefügg. Meglévő gátaknál azok megbízható magasságának meghatározása szokott kérdéses lenni. Az árvédelmi gátak helyszinrajzilag kedvező elrendezését mutatja be az 1.1- 5, ábra, amelyről a gátak vonalvezetésének elvei is leolvashatók: a gátak enyhe Ívben kövessék a folyó kanyarulatait, a gátak tengelyvonala lehetőleg hegyesszögben metssze a folyó tengelyvonalát. A gátak egymástól való távolsága attól függ, hogy mekkora vizszintemelkedést engedünk meg. Az 1.1- 6. ábra padkás és padka nélküli árvédelmi gát szelvényét mutatja. A padkás szelvény napjainkig szinte kizárólagos szelvény volt, azonban a gépi földmunka részére célszerűbb a padka nélküli szelvény. Az ábrán láthatjuk, hogy a padka nélküli szelvénynél éles szélek és törések nélkül emelkedik ki a töltés a környező terepből, ezért jobban beilleszkedik a vidékbe, mint a padkás szelvény, enyhe lejtői jobb gyepszőnyeget biztosítanak a rézsűkön. A töltés koronáját domborura képezzük ki, hogy a reá hulló csapadék arról azonnal lefolyhasson. A védvonal koronaszintjét egy m névleges magassági biztonsággal kell a mértékadó árvizszint fölé tervezni. Az m értéke kb. 1,5 méter (1.1-7. ábra). A mértékadó árvizszinten olyan tetőzési vizszintet értünk, amelyet a védvonal adott szakaszának árvíz idején ki kell bírni. A mértékadó árvizszint és a magassági biztonság értéke adja a gát koronaszintjét (töltés kiépítési szintje) (lásd Vizépitéstan I.). 23
