Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása

Látható, hogy az egyes részvizgyüjtők tározótérfogatainak összege (275 km ) nagyobb, mint a három részvizgyiijtő együttesének, mint fizikai egységnek

3

a tározőtérfogata (230 km ). Ezért ésszerűbb, hogy a tározó rendszert az egész vízgyűjtőn mint egységes rendszert fejlesszük, ahelyett, hogy csak az egyes részvizgyüjtőkön önállóan, egymástól függetlenül alakítanánk ki azokat. A lefolyásszabáiyozás mértéke a fentieknek megfelelően az évi átlagos lefolyásnak a vízgyűjtő medencében tározott százalékával is kifejezhető.

3

A lefolyásszabályozási folyamat során végül becsülnünk kell a vízgyűjtő, vagy a részvizgyüjtők potenciális tározótérfogatát is. E célból a vízgyűjtő hypsometrikus görbéjét kell megszerkesztenünk, amely azt mutatja, hogy a vízgyűjtő felszíne százalékosan hogyan oszlik meg a tengerszint feletti magasság szerint. A 3-19. ábrán az elméleti tározőtérfogatot az ABDEA terület jelzi. Természetszerűleg lehetetlenség ezt teljes egészében tározóként hasznosítani. A természeti, gazdasági, társadalmi és környezeti feltételeknek megfelelően e kapacitásnak az ECD területtel jelzett csekély hányada hasznosítható tározóként. Ezt nevezzük hasznosítható felszíni tározótérfogatnak és V^-val jelöljük. A hasznosítható felszín alatti tározótérfogat

(V ) a FEDGO területtel ábrázolt V jelű teljes talajtérfogatnak bizonyos

g

részeként fejezhető ki az alábbi összefüggéssel

V = s . V gu g

(3-28)

ahol s - a felszín alatti tározási tényező, amely a teljes talajtérfogat táro- zási szempontból hasznosítható hányadát jelzi (%).

A teljes lefolyásszabályozás megvalósításához az alábbi feltétel kielégítése szükséges

V

TSZ

V + u

V

(3-29)

Meg kell említenünk, hogy a lefolyásszabályozás folyamata során mig a tározótérfogat iránti igény növekszik, addig a hasznosítható felszíni és felszín alatti tározó kapacitás lényegében csökken a társadalmi-gazdasági és a környezetvédelmi szempontoknak megfelelően.

Ha figyelembe vesszük a vízkészletek eredetük szerinti energiatartalmát (3-20. ábra), a hasznosítható felszíni tározótérfogatot három részre oszthatjuk mégpedig a szivattyús (1), a vegyes (2) és a gravitációs (3) tározótérre. Az első esetben a tározókat csak a viz szivattyúzásával tölthetjük fel.- 91 -