Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása
A (3-18) összefüggés alapján a lineáris kapcsolat feltételezése általában nem engedhető meg a gyakorlatban, a K = f(V) függvényt azonban olyan részekre oszthatjuk, amelyekre feltételezhető a lineáris kapcsolat, illetve ha ez nem lehetséges, akkor a tényleges K = f(V) függvényt határozzuk meg az ismertetett módon. Az szintű szabályozáshoz tartozó hasznosithatő készlet meghatározását a fentiek alapján a 3. 33 fejezet tárgyalja. Az eddig elmondottak azonban a lefolyás szabályozási függvényt hallgatólagosan az elvileg 100%-os (gyakorlatilag 95-99%-os) biztonság, vagyis a teljes biztonsággal rendelkezésre álló, azaz az elvileg 100%-os valószinüségü szabályozott készlet meghatározásának esetére mutatták be. Másszóval ezek a 3-2. ábrán feltüntetett, a teljes biztonságú hasznosithatő vizkészle- tet kifejező, a lefolyási idősornak az alsó burkolőgörbéjéra vonatkoznak. A tényleges lefolyásszabályozás során azonban, összhangban a lefolyás sztohasztikus jellegével, a szabályozás mértéke mellett figyelembe kell venni a biztositás (biztosithatóság) valőszinüségét is. Ekkor a szabályozási függvény R = g(V,P) illetve K = f(V, P) alakú, ahol P a valőszinüségét fejezi ki. A függvényt kifejező görbesereget a 3-18. ábra mutatja be. Az ábráról látható, hogy R. szabályozottsági szinthez tartozó IC hasznosithatő készletet a V. tározőtérfogattal teljes biztonsággal, különböző térfogatokkal pedig, ahol P < 99, ennél kisebb biztonsággal lehet biztositani. A lefolyás szabályozási függvényt kifejező görbesereg a 3-17. ábra segítségével szerkeszthető. Az egyes szabályozási szintekhez meghatározott Vj térfogatokat nagyság szerint sorba rakjuk, majd az R. szinthez tartozó vizszintesen ábrázoljuk. Az igy felrakott pontokhoz meghatározzuk a pontok relativ gyakorisági illetve valószinüségi értékeit. Végül a különböző R. szintekhez tartozó azonos valószinüségi pontokat összekötve (ha kell interpolálással) kapjuk a kivánt görbesereget. Az eljárást, egy tározó méretezése kapcsán, az OVH 1976 (OVHSz 154-T- A tározótér méretezése) szakmai szabványa részletesen ismerteti. A lefolyásszabályozás folyamatában a tározással összefüggésben a szabályozott vízkészletek átlagos tartózkodási (tározási) idejének (T ) ismeretére R. j is szükségünk van a tározórendszerben. A tényezőt különböző szintű szabályozás esetén és a teljes biztonságra vonatkoztatva az alábbiak szerint becsülhetjük: 88
