Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései

társadalmilag és gazdaságilag hasznos tulajdonságait aknázzuk ki. Másfelől a vizek kártételeinek elhárításában, amikor a viz romboló ereje, a fölösleges és káros mennyiségű és minőségű viz kártételei ellen védekezünk. Végül a természeti környezet megváltoztatásában, amikor emberi tevékenységekkel a természetes vízviszonyokat, a vizi és vizparti környezetet befolyásoljuk, fejlesztjük.

A vízhasznosítás a kielégített szükséglet jellege szerint két fő csoportra osztható:

a) A viz felhasználása személyes fogyasztásra, a lakosság közvetlen vízszükségletének kielégítésére (ivó- és háztartási viz, üdülést, egészségügyi és sportcélokat szolgáló viz stb.);

b) a viz felhasználása termelő fogyasztásra, a viz anyagi tulajdonságainak, potenciális és mozgási energiájának hasznosítása az anyagi javak termelési folyamatában (ipari és mezőgazdasági termelésben, vizi szállításban, vizi energia és geotermikus energia hasznosításában).

A víznek a termelésben, a termelő fogyasztásban betöltött szerepe sokrétű.

A termelés majdnem minden ágában a munka tárgyaként vagy a munka eszközeként van jelen. A viz termelési alapanyagként - munkatárgyként - a termék fontos részeként jelenik meg, pl. az élelmiszer- és konzerviparban. Termelési segédanyagként vagy munkaeszközként, a termelési folyamat eredményét növelő, sokszor nélkülözhetetlen és nem helyettesíthető elemként szerepel a viz, pl. az öntözésben, az energiatermelésben, a kohászat és a kémiai ipar számos gyártási folyamatában. Termelési eszköz a viz, pl. a hidraulikai zagyszállitásnál, ahol mechanikai energiáját hasznosítják a viz elragadó erejével mozgatott szemcsés anyagok szállítására csővezetékben. A vizeknek a helyzeti magasságkülönbségből származó mozgáskészsége, helyzeti energiájának mozgási energiává való átalakíthatósága, hőenergia tartalma révén a víznek mint energiahordozónak a szerepe is nagy fontosságú.

A vízkárelhárítás a kárt okozó folyamat jellege szerint három csoportra osztható:

a) a viz romboló ereje elleni védelem (árvízvédelem, folyószabályozás, mederrendezés, erózió elleni védelem stb.);

b) a fölösleges és káros mennyiségű vizek elleni védelem (belvízvédelem, lecsapolás, stb.);

c) a vizek káros szennyeződése és a szennyezett vizek okozta károk elleni védelem.

A gazdasági életben a víznek káros (passzív) szerepe is érvényesülhet (árvízi és belvízi elöntések, magas talajvíz, erózió, szennyvíz). A kárck el6