Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása

és tapasztalati eloszlásfüggvényéit az adatsornak, amely végsősoron a Kis1 körei Öntözőrendszer kialakuló 230 ezer ha nagyságú öntözött területét jellemzi. Ezt figyelembevéve, lehetséges a 1/s/ha értékben kifejezett fajlagos vizigény simuló eloszlásfüggvényének meghatározása is. Az eloszlásfüggvényből látható például, hogy a Kiskörei Öntözőrendszer 128 m^/s vizkivé- teli kapacitásával azonos évi legnagyobb dekád vizigény előfordulási való- szinüsége 78%.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a vizsgált esetek szerint az alapvetően öntözést szolgáló vízgazdálkodási rendszerek vízigényét normál eloszlás jellemzi.

A hidrológiai gyakorlatnak megfelelően a vízigények jellemzésére más statisztikai módszer is használható. A vízkészletek, a lefolyás jellemzésére használatos tartőssági görbe és tartóssági felület (Lászlóffy, 1963) szintén lehetséges és hasznos módszer ebből a szempontból. A vizigény tartóssági felülete az alábbi összefüggéssel fejezhető ki

1 = f(d, N) (3-6)

3

ahol 1 - vizigény (m /s)

d - a tartósság éven belül vagy a tenyészidőszakon belül (nap vagy %)

N - az évek száma (%).

A Tiszalöki Vízgazdálkodási Rendszer napi vízigényének tartóssági felületét (120 ezer ha öntözhető területre vonatkozóan) a tenyészidőszakban a 3-9, ábra mutatja be. Látható például, hogy az évek 50%-ában és ezen évek tenyészidőszakának 50%-ában a rendszer napi vízigénye legalább 25 m^/s, vagy nagyobb. A tartóssági felület segítségével lehetséges a jellemző vizigény tartóssági görbék meghatározása is. Ezt az ábra felső része szemlélteti. Az 1% gyakoriságú évek tenyészidői tartóssági görbéje tájékoztatást ad a 100 évenként egyszer előforduló vízigények tenyészidei alakulásáról.

A vízigények bemutatott jellemzői alapvetően a frissvizigényt jellemzik. Ha figyelembe vesszük a frissvizigény és a vízfogyasztás kapcsolatát, a vizel- használás hasonló jellemzőit határozhatjuk meg.

A vízgyűjtőterületek társadalmi-gazdasági fejlődésének megfelelően előbb vagy utóbb a vízgyűjtő egészét tekintve figyelembe kell vennünk a vízigények minőségi és energetikai jellemzőit is. Minőségi szempontból a hőmérséklet, a sótartalom, az oldott oxigén, a teljes oxigén igény az alapvető fontosságú.

Emellett azonban a vízigények minőségi követelményei eltérőek. Az ivőviz- igény megkívánja, hogy a viz színtelen, szagtalan, lehetőleg átlátszó, hőmérséklete 7-14 C° közötti, összes keménysége 5-15 nkf között legyen, pH értéke 7-nél valamivel nagyobb, biológiai igénye legfeljebb 1,5 mg/l, az ammónium, nitrát, szulfid, vas és manganionok mennyisége legfeljebb- 59 -