Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása
3 3 a Sajón 2-25 kg/m , a Dunán 0,7-1 kg/m volt. A görgetett hordalék legfeljebb 10%-a a lebegtetett állapotban szállított hordaléknak általában. Az ország vízfolyásainak hőmérsékleti viszonyairól - a csaknem 20 éve folyó rendszeres észlelések adatai alapján kitűnik, hogy a kisebb vízfolyások vize - a talajvizekkel való szorosabb kapcsolat folytán - nyáron általában hidegebb, télen melegebb, mint a nagy folyóké. A folyók hőmérséklete a vizmozgás sebességétől is függ. Gyors vizjárás esetén általában hűvösebb, mig a lassú vizmozgásu folyók - a hosszabb ideig tartó hőközvetités miatt - rendszerint melegebb vizitek. A Duna júliusi közepes vizhőmérséklete átlagos években Dunaremeténél 18,0 C°, mig Mohácsnál 21,3 C°. Hasonló körülmények között vizsgálva a Tisza Tiszabecsnél 20,4 C°, és Szegednél 23,3 C° átlagos vizhőmérsékletet mutat. A viz hőmérsékletének naponkénti és napon belüli ingadozásai kisebb-nagyobb késéssel követik a levegő hőfokának változásait, de a viz nagyobb fajhője miatt az ingadozás mértéke lényegesen kisebb. A kémiai viszonyok szabják meg leginkább a vizben levő növényi és állati szer/ezetek életlehetőségeit és fejlődési viszonyait is. A vizfolyások vizének oldott anyag töménysége (koncentrációja) és összetétele - a lebegtetett hordalékhoz hasonlóan - a megelőző csapadékviszonyok, a felszini és fel- szin alatti lefolyásból származó vizhozamok aránya, a vizgyüjtőterület talajának állapota, az emberi beavatkozások hatása és sok más tényező alakulásától függően napról napra változik. Nagyobb vizhozamnála legtöbb kémiai alkotórészből általában kevesebb jut 1 liter vizre, mint a kisvizek idején, de a különböző időben észlelt azonos vízállásokhoz (vízhozamokhoz) tartozó értékek az áradás, vagy apadás üteme, a megelőző vizjárási helyzet, a lefolyás területi megoszlása és más tényezők hatása miatt igen tág határok között szóródnak. A vízkészletek öntisztuló képessége szempontjából kiemelkedő fontosságúak az oxigénháztartás jellemzői. A viz minősége sokféle mutatóval, illetőleg normativával jellemezhető. A minőségi komponensek célszerű csoportositása és az egyes csoportok mutatói alapján történő osztályozás átfogóbb képet nyújt a vizek minőségi állapotáról. Az egyes vízminőségi mutatőcsoportokat és az ezekhez tartozó komponensek határértékeit a 3-2. táblázat mutatja be.- 48 -
