Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései

A vizgyiijtőfejlesztési folyamat műveleteinek alapvető célkitűzése, hogy az E eredményük megegyezzék az I_ igénnyel, amelynek kielégitetlensége miatt valamilyen haszon elmarad illetve kár keletkezik. Jelöljük e kárt a D=D(I E) értékkel, a műveletekhez szükséges ráfordítást pedig a K=K(M) függvénnyel. A vizgyüjtőfejlesztés irányítása akkor lesz optimális, ha a K(M) + D(I-E) = minimum (2-2) feltétel teljesül. Hangsúlyozzuk, hogy itt a D és K értékek általánosan értendők, nem csak a pénzben és más egységekben számszerüsithető rá­fordításokat és károkat tartalmazzák, hanem tartalmazzák a nem számsze­rűsíthető tényezőket is. (2-2) feltétel teljesítése a hosszutávu vizgyüjtőfej- lesztési folyamat egészére összefüggő, időben változó intézkedéseket kiván az irányitás során. A vizgyüjtőfejlesztést ezért a változó feltételeket mér­legelő döntések_sorozata határozza meg. A vizgyüjtőfejlesztés folyamat­irányítása tehát, a (2-2) feltételnek a műveletekre, mint a fejlesztési folya­mat részeire vonatkozó teljesítését biztositó döntések összehangolt megho- zatalát és teljesítésük ellenőrzését jelenti. Az optimalizálásnak igy első­sorban a vizgyüjtőfejlesztési folyamatra kell irányulnia. A vizgyüjtőfejlesztés általános rendszerének részletesebb leírásánál abból kell kiindulnunk, hogy a vizgyüjtőfejlesztés feladata a társadalmi-gazdasági fejlődés igényeinek minél teljesebb kielégitése. A társadalmi-gazdasági fejlődés és a vizgyüjtőfejlesztés igy szoros kölcsönhatásban van egymás­sal. Ha a fejlődési igényeket a vizgazdálkodás nem tudja kielégíteni, akkor hosszabb-rövidebb késleltetés után ez a gazdasági fejlődés ütemének csökke­nését, esetleg stagnálását eredményezheti a vízgyűjtőterületeken. Ennek hatására a népesség elvándorlása is megindulhat az érintett körzetből, ami végső soron a vízgyűjtőn élő lakosság számának csökkenéséhez vezethet. Fordított esetben a vízviszonyok kedvező alakulása ösztönzőleg hat a gazda­sági fejlődésre. A vizgyüjtőfejlesztés rendszerelemzésének alapja tehát a vizsgált régió gazdaság- és népesség-növekedésének feltárása és kapcso­latba hozása a vízgyűjtő fejlesztését jellemző tényezőkkel. A társadalmi­gazdasági fejlődés és a vizgyüjtőfejlesztés vázolt kölcsönhatásai alapján a vizgyüjtőfejlesztés elemei - összhangban a rendszer ismertetett általános jellemzőivel - a 2-2. ábra szerint lényegében négy csoportba sorolhatók (Dávid, 1975): 1. a társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői, 2. a vizgyüjtőfejlesztéssel szemben támasztott társadalmi-gazdasági igények, 3. a vizgyüjtőfejlesztés erőforrásai, 4. a vizgyüjtőfejlesztés alaptevékenységei.- 24 -

Next

/
Thumbnails
Contents