Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
5. A vízgazdálkodási rendszerek üzemirányítása
Vízszolgáltató rendszerekben a korszerű vizkormányzás alapvető tipusai az alsóvezérlés, alvizszint vagy nyomás szabályozással kapcsolva, illetőleg a felsővezérlés, felvizszint vagy nyomás szabályozással (5-1. ábra). Alsó vezérlés a vizkormányzás irányitásának az a módja, amelynél a magasabb rendű vízkivétel (a fő vízkivétel) vizszállitása sztikségszerUen úgy igazodik az alacsonyabb rendű vízkivételek vizszállitásához, hogy mindig a csatlakozó rendszerből kivett és veszteség formájában távozó összes vizmennyiség betáplálására áll be. A fő vízkivétel üzemét tehát az igények alulról vezérlik. Felső vezérlés esetén viszont az alacsonyabb rendű vízkivételek vizszállitása szükségszerűen úgy igazodik a magasabb rendű vízkivétel (a fő vízkivétel) vizszállitásához, hogy a kivett és a veszteség formájában távozó összes vizmennyiség beáll a fővizkivétel által adagolt vízmennyiségre. A fővizkivétel vizszállitása felülről vezérli a vízhasználatokat. Alsó vezérlés esetén tehát a fővizkivétel vizszállitása a lejjebb fekvő vízkivételek vizszállitásához igazodik, mig felsővezérlés esetén a helyzet fordított. A vízhozam és az energiaszabályozás megvalósításának elősegítésére a szolgáltató csatornákban bögéket, a csővezetékekben nyomászónákat alakítanak ki sz abályoző müvek segítségével. Lecsapoló vagy elvezető csatornahálózatokban illetőleg csővezetékekben szintén kialakítható a felső vagy az alsó vezérlés. Felső vezérlés esetén a rendszer végén levő kieresztő mű (zsilip vagy átemelő szivattyútelep) vízszállítását a főgyűjtőbe betorkoló mellékcsatornák vizszállitása határozza meg úgy, hogy az - a kapacitása felső határáig - mindig a befolyó vízhozamok és a talajból beszivárgó vizmennyiség összegének szállítására álljon be. A kieresztő mű üzemét tehát a befolyó vizek - a vízfolyás irányát tekintve - felülről vezérlik. Alsó vezérlés esetén a befolyó mellékcsatornák vízhozamát a kieresztő mü vízhozama határozza meg úgy, hogy a mellékcsatornákból a főgyűjtőbe befolyó és a talajból beszivárgó összes vizmennyiség igazodik a kieresztő mü vízszállításának értékéhez. Ez esetben a kieresztő mü vizszállitása vezérli - a vízfolyás iránya szerint - alulról a befolyó mellékcsatornák működését (Dávid, 1970). A vizkormányzás harmadik módszere a vegyes vezérlés. Ez esetben a rendszer felülről és alulról vezérelt szakaszai között egy kiegyenlítő tározó működik, amelyben a vizszint szabályozás nélkül változik. Az alsó vezérlés előnye, hogy a fő vízkivétel vizszállitása rugalmasan alkalmazkodik a vízhasználók vízigényeihez és igy lehetővé teszi a kötetlen vízszolgáltatás megvalósítását. A csatorna vagy cső szakaszokban leállás- 194 -