Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései

Az I. időszakban a vízgyűjtőn semmiféle, hatásában jelentősebb vízgazdál­kodási beavatkozás nem történik, a vízkészlet idő és térbeli lefolyása - mennyiségi, minőségi és energetikai szempontból egyaránt - a természeti viszonyoknak, körülményeknek megfelelően alakul, ingadozik. A vízgaz­dálkodási létesítmények általában egyedi, egyeélu müvek, kapacitásuk, tér és időbeli hatásuk nem jelentős. A hasznosítható vízkészlet lényegében a vízgyűjtő legkisebb felszíni és felszín alatti lefolyásával egyenlő. A II. időszakban megkezdődik - először szükebb, helyi jelleggel, majd egyre kiterjedtebben regionális méretekben - a tudatos emberi, vízgazdál­kodási tevékenység, a vizgyüjtőfejlesztés. Hatására a természetes vízkész­let lefolyása egyre jobban változik és fokozatosan szabályozódik. Több célú és több érdekű, fokozatosan integrálódó létesítmények és ezekből egyre na­gyobb, bonyolultabb vízgazdálkodási rendszerek jönnek létre, mindinkább növekvő kapacitással. A vízkárelhárítás, a tározás és a vízátvezetés sze­repe növekszik. A lefolyásszabályozás fokozódásával fokozatosan nő a hasz­nosítható vízkészlet. A 111. időszakban kifejlődik a természetes vízkészlet teljes szabályozása, a vízkészletek teljesen szabályozott újraelosztása a vizigénylők között fo­lyamatosan végzett munka. A teljesen szabályozott újraelosztást az egész vízgyűjtőre kiterjedő egységes vízgazdálkodási rendszer teszi lehetővé. A további fejlődést a nagy vízgyűjtők közti, esetleg kontinentális méretű vízátvezetések illetőleg a vizigényszabályozás különböző módszereinek in­tenzív alkalmazása teszi lehetővé (Szesztay, 1976). A vizgyüjtőfejlesztés elemeit és jelentőségük változását a különböző fej­lesztési időszakokban a 2-1. táblázat tartalmazza. A tényezők jelentőségét az egyes időszakokban a jelzőszámok mutatják. A 0 értéknél a tényezőnek lényegében nincs jelentősége, mig a 3-as érték esetén a jelentősége igen nagy. Az 1 és 2 érték kis és közepes jelentőségre utal. A jelzőszám azon­ban a különböző tényezők egymáshoz viszonyított jelentőségére nem utal. A jelzőszám változása a fejlesztés során azt fejezi ki, hogy a tényező jelen­tősége növekszik-e vagy csökken más időszakokhoz viszonyítva, vagy az időszak során. A tényezők közül a vizgyUjtőfejlesztési alaptevékenységek egymáshoz viszonyított helyzetét, a fejlesztési tevékenység struktúrájának változását elvileg a 2-1. ábra szemlélteti. Az ábra és a táblázat alapján részletes kép alkotható az egyes fejlesztési időszakokban a vízgyűjtőkön folyó vízgazdálkodási tevékenység jellemzői­ről, jellegéről és alapvető összetevőiről. Látható, hogy a vizgyüjtőfejlesz­tés során fokozatosan növekszik a többcélú, integrált, tér és időbeli hatá­sában egyre kiterjedő tevékenységek, létesitményrendszerek köre. A tevé­kenységek jellegében, a döntéshozatalban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az eleinte majdnem kizárólagos műszaki szempontok mellett a társadalmi­gazdasági és a környezeti megfontolások. A tevékenységi struktúra össze­tettségének fokozódásával, az eró%rrások optimális kihasználásával kap­- 16 -

Next

/
Thumbnails
Contents