Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései
Az I. időszakban a vízgyűjtőn semmiféle, hatásában jelentősebb vízgazdálkodási beavatkozás nem történik, a vízkészlet idő és térbeli lefolyása - mennyiségi, minőségi és energetikai szempontból egyaránt - a természeti viszonyoknak, körülményeknek megfelelően alakul, ingadozik. A vízgazdálkodási létesítmények általában egyedi, egyeélu müvek, kapacitásuk, tér és időbeli hatásuk nem jelentős. A hasznosítható vízkészlet lényegében a vízgyűjtő legkisebb felszíni és felszín alatti lefolyásával egyenlő. A II. időszakban megkezdődik - először szükebb, helyi jelleggel, majd egyre kiterjedtebben regionális méretekben - a tudatos emberi, vízgazdálkodási tevékenység, a vizgyüjtőfejlesztés. Hatására a természetes vízkészlet lefolyása egyre jobban változik és fokozatosan szabályozódik. Több célú és több érdekű, fokozatosan integrálódó létesítmények és ezekből egyre nagyobb, bonyolultabb vízgazdálkodási rendszerek jönnek létre, mindinkább növekvő kapacitással. A vízkárelhárítás, a tározás és a vízátvezetés szerepe növekszik. A lefolyásszabályozás fokozódásával fokozatosan nő a hasznosítható vízkészlet. A 111. időszakban kifejlődik a természetes vízkészlet teljes szabályozása, a vízkészletek teljesen szabályozott újraelosztása a vizigénylők között folyamatosan végzett munka. A teljesen szabályozott újraelosztást az egész vízgyűjtőre kiterjedő egységes vízgazdálkodási rendszer teszi lehetővé. A további fejlődést a nagy vízgyűjtők közti, esetleg kontinentális méretű vízátvezetések illetőleg a vizigényszabályozás különböző módszereinek intenzív alkalmazása teszi lehetővé (Szesztay, 1976). A vizgyüjtőfejlesztés elemeit és jelentőségük változását a különböző fejlesztési időszakokban a 2-1. táblázat tartalmazza. A tényezők jelentőségét az egyes időszakokban a jelzőszámok mutatják. A 0 értéknél a tényezőnek lényegében nincs jelentősége, mig a 3-as érték esetén a jelentősége igen nagy. Az 1 és 2 érték kis és közepes jelentőségre utal. A jelzőszám azonban a különböző tényezők egymáshoz viszonyított jelentőségére nem utal. A jelzőszám változása a fejlesztés során azt fejezi ki, hogy a tényező jelentősége növekszik-e vagy csökken más időszakokhoz viszonyítva, vagy az időszak során. A tényezők közül a vizgyUjtőfejlesztési alaptevékenységek egymáshoz viszonyított helyzetét, a fejlesztési tevékenység struktúrájának változását elvileg a 2-1. ábra szemlélteti. Az ábra és a táblázat alapján részletes kép alkotható az egyes fejlesztési időszakokban a vízgyűjtőkön folyó vízgazdálkodási tevékenység jellemzőiről, jellegéről és alapvető összetevőiről. Látható, hogy a vizgyüjtőfejlesztés során fokozatosan növekszik a többcélú, integrált, tér és időbeli hatásában egyre kiterjedő tevékenységek, létesitményrendszerek köre. A tevékenységek jellegében, a döntéshozatalban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az eleinte majdnem kizárólagos műszaki szempontok mellett a társadalmigazdasági és a környezeti megfontolások. A tevékenységi struktúra összetettségének fokozódásával, az eró%rrások optimális kihasználásával kap- 16 -
