Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés
c) A modeil gyakorlati alkalmazása A bemutatott modellt egy kb. 30. 000 km nagyságú, magyarországi viszonyokra jellemző feltételezett vízgyűjtő 1971-2020 közötti fejlesztési időszakára próbáltuk ki. A modell alapadatait és változóit részletesen Dávid-Szi- darovszky, 1974 tanulmánya ismerteti. Összesen 42 fejlesztési változatot szimuláltunk. Az alapul választott tervezett mértékű társadalmi-gazdasági fejlődéshez hat (1-VI jelű) különböző erőforrás mennyiségű (U , V t’ wt) változatot és valamennyi esetén hét (1-7 jelű) fejlesztési stratégia T^A(t)J változatot vizsgáltunk. L Az 1., II. és 111. változat a teljes fejlesztési időszakban állandó erőforrás részesedésű, mig a többi 10 évenként változó. Az I. és II. változat kimondottan erőforrásszegény, a III. közepes ellátottságu. A IV. és V. -ben az erőforrás részesedés növekvő mértékű. A VI. változatban a fejlesztési időszak több mint felében az erőforrás-részesedés viszonylag alacsony szinten állandó a végén azonban erősen megnő. A hét lehetséges fejlesztési stratégia változat közűi az 1., 2., 3. és 4. jelű változatban állandó arány osztja meg az erőforrásokat az egész fejlesztési időszakban, mig az 5., 6. és 7. változatokban a megosztás 10 évenként változik. Az 1. és 3. változat az erőforrásokat nagyobb, illetve kisebb mértékben, de alapvetően a lefolyás-szabályozásra koncentrálja. A 2. és 4. változatok viszont a víztermelés szolgáltatást preferálják. Az 5. változat a fejlesztés első időszakában nagy erővel a víztermelés-szolgáltatásra koncentrál, később ez csökken és fokozatosan nő a lefolyás-szabályozás jelentősége. Lényegében hasonló a 6. változat. Itt azonban a víztermelés-szolgáltatásra való koncentrálás kisebb és jelentős szerephez jut a szennyvíztisztítás. A 7. változat eleinte növekvő, majd csökkenő mértékben, de végig nagy súlyt helyez a lefolyás-szabályozásra. A víztermelés-szolgáltatás jelentősége eleinte nagy, majd csökken. A szennyvíztisztítás szerepe viszont fokozatosan nő. Az erőforrás és a stratégia változatok kombinálása vezet a lehetséges fejlesztési változatokhoz, amelyeket a változók jeleinek összevonásával nevezünk meg (pl. a 11-5. változat). A felsorolt fejlesztési változatok célfüggvény értékeit a 4-7. táblázat tartalmazza. Rangsorolásukhoz, mindkét célfüggvény szerint növekvő sorrendbe rendeztük a változatokat. Nyilvánvaló, hogy a kisebb célfüggvény értékű változatok a kedvezőbbek, azok térnek el kevésbé az összehasonlítási alapul szolgáló, tervezett társadalmi-gazdasági fejlődéstől. így változatonként két helyezési pontszámot kaptunk a különböző kritériumu célfüggvényeknek megfelelően. E két szám összege jellemző végsősoron az egyes fejlesztési változatokra és igy a végső sorrendet e két pontszám összege szerint határozzuk meg, ugyancsak a növekedés sorrendjében, llymódon a három leg- 165 -