Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés
Ilyenkor, mivel a tervezett frissvizigény meghaladja a tényleges víztermelési kapacitással kielégíthető frissvizigényt, bár szabad vízkészlet van, mégis a vízhiánytllrés ellenére feltételezhető kismértékű kár. Ez nagy késleltetéssel hat vissza a társadalmi-gazdasági növekedésre. így a p^ és növekedési együtthatók a tervezetthez képest nagy késleltetéssel, kis mértékben csökkennek. A 3. kárhelyzet, ha l*(t) > Kh(t) > Kk(t) > H*(t) > H(t) (4-23) közepes kárral, közepes késleltetéssel számolhatunk, mivel a tervezett frissvizigény kielégítéséhez már nemcsak a vizszolgáltatási kapacitás, hanem a hasznosítható vízkészlet is elégtelen. Ekkor p^. és értéke közepesen csökken. A 4. kár helyzet akkor fordul alő, ha I*(t) > Kfc(t) >Kh(t) > H*(t) > H(t) (4-24) vagy I*(t) > Kfc(t) > H*(t) ^ Kh(t) > H(t) (4-25) E kárhelyzetben a hasznosítható vízkészlet már kisebb, mint a tényleges vizszolgáltatási kapacitással jellemezhető aktuális frissvizigény vagy kisebb mint a tervezett vizelhas ználás. Ezért kis késleltetéssel és nagy kárral számolhatunk, vagyis p^ és q^ erősen csökken. Az 5. kárhelyzetben, ha l*(t) > Kk(t) > H*(t) > H(t) > Kh(t) (4-26) már igen nagy kár lép fel, szinte késleltetés nélkül, mert a hasznosítható vízkészlet a tényleges vizelhasználás kielégítésére sem elég. A p^ és q^ igen nagy mértékű csökkentése szinte azonnal bekövetkezik. A kárhelyzetek hatásának számításánál alapvető szerepe van a késleltetésnek és a társadalmi-gazdasági növekedési Ütem csökkenésének. Jelölje a p^ és q^ mennyiségek csökkentésének késleltetését T" P illetve ^ és csökkentésének mértékét dj5 illetve d^ a j = 1,2,3,4,5 kárhelyzetekben.- 161 -
