Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés

A felszíni tározáshoz és a vízátvezetéshez rendelkezésre állő föld és erdőterületek felső határa a teljes terület 4%-a (120.000 ha). A meglévő rendszer már 50. 000 ha-t igénybe vesz.

Az építési és üzemelési költségek, mint anyagi erőforrások jelenlegi értéken számolva összesen nem haladhatják meg a 85. t milliárd Ft értéket, ahol a t a tervezési időszak hossza években. A diszkontálási tényező 6%.

A munkaerő előírások alapvetően két irányúak. Egyfelől a vízgazdálkodási rendszer építésénél és üzemelésénél alkalmazott személyek számát a lehetséges minimális értéken kell tartani. Másfelől a fejlesztés kiegészítő hatásaként a rendelkezésre állő munkaalkalmak minőségét javítani kell, a jobb jövedelemelosztás és a munkafeltételek javításának mint szociálpolitikai célkitűzés teljesítésének biztosítása érdekében.

E. Környezeti hatások. A vizsgált terület magába foglalja az alföldi puszták egy részét is, ahol nemzeti parkot létesítettek, és igy az eredeti formájában kell megőrizni. A vízgazdálkodási rendszer elő kell segítse a szebb környezet kialakítását a létesítmények környezetében. Ezt a folyamatot "környezetépítésnek" nevezhetjük. Javíthatja például a vízminőséget a környezetvédelmi célok teljesítése szempontjából. A lecsapolt mocsarakat egyes speciális helyeken fel kell tölteni és az ekolőgiai egyensúly fenntartása érdekében újjá kell alakítani.

F. Rugalmasság. A kifejlesztendő rendszer az alábbi képességekkel kell rendelkezzék:

(i) Alkalmas legyen arra, hogy a szomszédos területeken egy későbbi időpontban kialakítandó valamely egyéb rendszerrel össze lehessen kapcsolni. Ez az előírás elősegíti a nemzetközi együttműködési lehetőségek hasznosítását is.

(ii) Képes legyen arra, hogy kiküszöbölje a különböző bizonytalanságok (például az előrejelzéssel kapcsolatos természetes, az ismeretlen jövőbeli elosztási politika következtében jelentkező stratégiai, a költség és veszteség függvényekkel kapcsolatos gazdasági, valamint a technikai bizonytalanságok) kedvezőtlen hatásait.

Ehhez a kifejlesztendő rendszernek elég rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy a bizonytalanságok miatt esetleg változó követelmények hatásaként a rendszer kapacitása ne legyen elégtelen.

3. A fejlesztés értékelési kritériumait, mint teljesítési indexeket, vagy hatékonyságmérőket annak értékelésére használjuk, hogy valamelyik alternativ rendszer hogyan felel meg az előírások, illetve a célok teljesítése szempontjából. Egyes tényezők pénzben kifejezhetők, másokat csak minőségileg, egyeseket mindkét módon fejezhetünk ki. _A felsorolt előírásokhoz az alábbi kritériumok kapcsolódnak.- 137 -