Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

2. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vízgyűjtőfejlesztés összefüggései

titási műveleteknek a költsége, amelyeket a szennyvizet kibocsátó előző felhasználónak kellett volna elvégeznie.

4. A vizkészletből való kivétel és az előkészítés után a viz szolgáltatása közvetlenül csak akkor valósítható meg, azaz a viz közvetlenül csak akkor hasznosítható, ha a vízkivétel és a vízhasználat helye azonos vagy közvetlen közelségben van. Egyébként további munka kifejtése szükséges, amelynek célja a viz elszállítása a vízkivétel helyétől a használat helyére. A viz szállítása a termelőfolyamat, valamint a víztermelés és -fel- használás technológiai folyamatának szerves része. A viz technológiai szállítása, szétosztása, szolgáltatása éppúgy vízgazdálkodási jellegű munkafolyamat, mint maga a víztermelés.

5. A szenny- és használt vizek összegyűjtése, tisztítása és elhelyezése során ugyancsak a vízminőség javítása a cél. Mig az előkészítés során a minőségjavítás a viz használati értékének realizálása előtt valósul meg, és mindig kapcsolatban áll értéke realizálásának konkrét módszerével,

e munkafolyamat célja az előző használat további káros következményeinek felszámolása.

A szennyvizeket azért tisztítják, hogy a vízkészletet megvédjék a bele jutó szennyvíz káros hatásától és ezzel a vízkészletet ismételt felhasználásra alkalmassá tegyék, azaz növeljék.

6. A vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő tevékenység különösen jellegzetes vízgazdálkodási munkafolyamat. Az árvíz és a belvíz okozta kár elhárítása, illetve csökkentése szempontjából a korszerű vízgazdálkodásban mind nagyobb a jelentősége a vízgazdálkodási munkafolyamatok komplexumának. A társadalom egészének érdeke a vízkészletek védelme, hogy a viz minőségének romlása ne csökkentse a hasznosítható készletet, vagy a különböző célú hasznosítási lehetőségeket, megakadályozza a vízszennyezés tovagyűrűző káros hatását.

7. A társadalmi-gazdasági fejlődéssel összefüggésben egyre nő az emberi környezet fejlesztése iránti igény. A vízgazdálkodási létesítmények, tevékenységek is egyre • szélesebb körűen szolgálják az emberi környezet tudatos fejlesztését. A vízgazdálkodás a vizi környezet fejlesztésével, alakításával, pl. tározók létesítésével, horgászterületek kialakításával, hozzájárul a vizparti üdülés, a pihenés alapfeltételeinek létrehozásához.

8. A vízgazdálkodási munkafolyamatokhoz szorosan kapcsolódnak munkaeszközeik, a vizi építmények, védelmi müvek, berendezések, anyagok stb. Ezeket legtöbbször vizépitési és vízgépészeti munkafolyamatok révén létesítik. Azokat az eszközöket (építési szerkezeteket, gépeket, berendezéseket, anyagokat stb.), amelyeket akár vízépítési, - gépészeti, akár kémiai eljárások formájában a természetes vízviszonyok szabályozására, átalakítására alkalmazzuk, összefoglalóan hidrotechnikai eszközöknek nevezzük.- 12 -