Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés

A vizgyűjtőtervezés során a hangsúly az alternativ fejlesztési lehetőségek vizsgálatán, az egymással részlegesen vagy teljesen helyettesíthető változatok elemzésén, a részleges helyettesítés esetén a megfelelő arányok kialakításán van. Ennek során néhány alapvető lehetőséget kell figyelembe venni:- hasznosítható készletek növelése lefolyásszabályozással, tározással, illetve a szennyvíztisztítás és az ismételt vízfelhasználás fokozásával, mint két, egymást részlegesen vagy teljesen helyettesitő alternatív lehetőséggel;- az előbbihez kapcsolódóan a vízminőség romlásának megakadályozására teendő további alternatív intézkedések és hatásaik elemzése;- a vízgazdálkodási rendszerek ellentétes célkitűzéseinek, társadalmi és gazdasági érdekeinek összehangolása és ezek értékelése a hatékonyság elemzés során;- a viz import, a tározó kapacitás növelése és a vízigény szabályozása (technológiai változások), mint egymást helyettesitő alternatívák:- a rendelkezésre álló készletek kielégítő elosztása a fejlesztési alaptevékenységek között a fejlesztés teljes időszakában;- a vízkészlet és vízigény előrejelzés a vizgyiíjtőfejlesztési folyamat során.

A vizgyíljtőtervezés rendszere az alábbi elemekből épül fel:

I. szint: a vízgyűjtő egységes fejlesztési tervezése

= célállapot tervezés = dinamikus stratégia tervezés

II. szint vízgazdálkodási rendszerek tervezése

III. szint: a vizgyUjtőfejlesztés különböző részfeladatainak elemzése, tervezése.

A vízgyűjtő egységes fejlesztési tervezése (I. s zint), amely a vízgyűjtő egészét átfogja a maga komplexitásában, a vizgyűjtőtervezés legmagasabb szintű és legátfogóbb eleme. Két részből épül fel (Vízgazdálkodási Intézet, 1976):

a) a célállapot tervezés, a vízgyűjtő egészének, a nagytávlatú tervezési időszak végére kialakítandó állapotát, esetleg a vízkészletek teljes kihasználásának állapotát fogalmazza meg, mint az időszak végére elérendő célkitűzést;

b) A fejlesztés időbeli alakulásának tervezése - felölelve a teljes tervezési időszakot - a fejlesztési (tervezési) időszak egyes részidőszakaiban,- 128 -