Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés
kai kívánalmainak teljesítését. Az időben változó vízigények mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kielégitendők, felesleges energiafogyasztás nélkül. Megkillönböztetendők a fogyasztó és a nem fogyasztó vízigények. A friss- vizigények és a szennyvízkibocsátás mennyiségi meghatározásánál a lakosság, ipar (hűtővíz, és egyéb), öntözés, állattenyésztés, halastógazdálkodás és az Üdülés, környezetfejlesztés, valamint esetleges egyéb igények (pl. más régiókba vízátvezetés) veendők figyelembe. Értékük a népgazdaság és a regionális fejlődés alapján becsülendő. Az összesített frissvizigény és szennyvízkibocsátás figyelembe véve az igények természetét és a tervezés bizonytalanságait, valószínűségi változóként kerüljön kidolgozásra. A kifejlesztendő rendszerek legalább a tervezett frissvizigény várható értékének kielégítésére legyenek képesek. A frissvizigény lök minőségi kívánalmai minőségi Osztályok szerint elé- gitendők ki. Az energiaigényt a fajlagos energiaigény határozza meg, 3 amely az 1 m viz szolgáltatásához szükséges átlagos emelési magasságot jelzi a hasznosítható vízkészlet térbeli helyétől a fogyasztói súlypontig. Külön értékelendő a vízfelhasználás energiaigénye a gyártási technológiában. A nem fogyasztó vízigények keretében elsősorban a vizerőhasznositás, a hajózás és a vizparti üdülés kívánalmai elégitendők ki. A vízigény szabályozás keretében a célkitűzés a vízigények és a szennyvízkibocsátás csökkentése a technológia változtatás, a vizforgatás, köz- gazdasági szabályozás, racionális üzemi vízgazdálkodás utján, figyelembe véve ennek hatásait az egyéb erőforrásszükségletekre (pl. energia, pénzeszközök, stb.). c) A célkitűzés az ár- és belvízkárok és a szennyvizek okozta károk csökkentésére, megszüntetésére irányul a védelmi biztonság fokozásával. Az ár- és belvizek kialakulásánál és az ellenük való védekezésnél - az a) célkitűzéssel összefüggésben - fokozandó a tározás és a vízátvezetés. A vizkivételi kapacitás nagyságának meghatározásakor célkitűzés az ár- vizcsucs-csökkentés is. Gondoskodni kell ugyanakkor a tározók alatti területek potenciális árvízveszélyének csökkentéséről a tározók meghibásodása, helytelen üzemeltetése esetén. A töltésrendszerek fejlesztése a megkivánt védelmi biztonság szem előtt tartásával az árvízi tározókkal összefüggésben fejlesztendő. A belvízrendezés célja - a lefolyásszabályozás fokozása utján - a talaj vizállapotának és sótartalmának szabályozása. A mezőgazdasági vízszennyezés korlátozandó.- 116 -
