Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása
minőségi szempontok egymásrahatását, a viz rendelkezésre állásának biztonságát és a lefolyásszabályozás szerepét a hasznosítható vízkészlet tömegére. A mederben hagyandó vízkészlet a minimális természetes vízkészlet csökkentése utján van számításba véve. A (3-36) összefüggés ugyanakkor a vizimportot 0 értékűnek tekinti. Ha viszont van, akkor az állandónak tekinthető import (átvezetett) viz értékét egyszerűen hozzáadhatjuk értékéhez. A viz export ellenben már a vízigény oldalon kell jelentkezzék. 3.4 Vízigényszabályozás A vizigényszabályozás a vizkészlet-vizigény egyensúly biztosításának másik alapvető módszere, amikor a társadalmi, gazdasági és műszaki intézkedésekkel a vízigények, elsősorban a frissvizigények nagyságát és időbeli eloszlását kívánjuk szabályozni. A vizgyüjtőfejlesztés folyamatában a vízgyűjtő egészére kiterjedő vízigény szabályozás szükségessége általában akkor jelentkezik, amikor a hasznosítható készletek növelése egyre nehezebb, azaz a lefolyásszabályozás már magas szintet ért el. Ekkor a további fejlődés feltételeként előtérbe kerül a vízhasználatok hatékonyságának fokozása (Szesztay, 1976). Másszóval ez azt jelenti, hogy a vizgyüjtőfejlesztés alacsonyabb fokán a fejlesztés tervezésénél az uj készletigény egyensúly vizsgálatánál a tervezett vízigény, mint változtathatatlan célkitűzés szerepel. Magasabb fejlődési szinten viszont már maga a tervezett igény is változtatható, azaz szabályozható. így a vízigény maga is döntési változó. A vizigényszabályozás magában foglalja a vízhasznosítási és a különféle vizzel kapcsolatos termelési technológiák változtatását, hatékonyságuk fokozását, a vízveszteségek csökkentését, a gazdasági háttérkörnyezet módosítását (ár rendszer, az árak nagysága, büntetődíjak, bírságok, pénzügyi támogatás, stb.), a vízhasználatok mérésének növelését, a vízhasználók képzettségének és viselkedésének fejlesztését, a közvélemény formálását a vízkészletek hasznosításával kapcsolatban, a vízhasználók vízfogyasztási időpontjainak változtatását, egyéb erőforrások (pl. energia, ipari háttér, stb.) rendelkezésre állásának figyelembevételét, a szennyvízkibocsátás, tisztítás mértékének változtatását, a vizigény energiatartalmának csökkentését, stb. A vizigényszabályozás tehát műszaki, gazdasági és társadalmi intézkedések rendszerében valósul meg. Az intézkedések ugyanakkor rendkívül szoros kölcsönhatásban vannak, erősíthetik, gyengíthetik egymást és hatással vannak a népgazdaság más területeire is.- 108 -
