Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai
vizszintre tekintettel biztosítani kell a medence és a zsomp különböző mértékű süllyedése miatti elmozdulások lehetőségét és ugyanakkor a vízzárást is. Ezért az iszapzsomp fala és a medencefenék közötti csatlakozásnál dilatációs hézag alakítandó ki. A kismértékű mozgást és vízzárást régebben két egymás fölött elhelyezett, bitumenbe áztatott 5 cm átmérőjű azbesztkötéllel szokták biztosítani a csatlakozás helyén. A lapos medence- fenék alatt összegyűlő, beszivárgott csapadékvizeket szivárgőrendszerrel vezetik be magába a zsompba, ahonnan a vizet az összegyűlt iszappal együtt vezetik el. A lapos, tányér alakú medencefenék építése során a körülötte fellazított talaj megszilárdításáról megfelelő tömörítéssel, földbetonnal, esetleg injektálással kell gondoskodni. A kör alakú medence munkahézagait sugárirányban célszerű kialakítani. Derítők Derítésnek nevezzük az Ulepitésnek azt a módját, amikor a vízben levő finom (0,02 mm-nél kisebb átmérőjű) lebegő anyagokat, kolloidokat, oldott anyagokat vegyszeres kezeléssel távolitják el. A vízbe fémsőkat, újabban a koagulálást elősegítő másodlagos deritő- anyagokat is adagplnak. E vegyszerek elektrokémiai és fizikai hatására (koaguláció) a vízben pelyhek képződnek (flokkuláciő, pelyhesedés), amelyek már könnyebben leűlepithetők. A derítőkben három alapműveletet kell elvégezni:- a deritőanyag elkeverését, egyenletes elosztását a derítendő vízben;- a flokkulálást, vagyis a pelyhek kialakítását;- a pelyhek leűlepitését és eltávolítását. A felsorolt műveletek elvégezhetők egymás mellé telepitett különálló műtárgyakban, berendezésekben vagy pedig egyetlen műtárgyon belül. Ha a bekeverés és flokkulálás teljesen különválasztott műtárgyakban megy végbe, akkor az Ulepités funkcióját tulajdonképpen egy közönséges Ulepitőme- dence teljesiti. A derítőket azonban mégsem az előbbi szempontok szerint célszerű csoportosítani, hanem inkább a derítőben áramló viz átfolyási iránya szerint (vízszintes, ill. függőleges átfolyású derítők). Ez a felosztás nemcsak a vízkezelési technológiai folyamatot jellemzi, hanem szerkezeti, formai és építéstechnológiai szempontból is döntő k alönbségeket jelez. Megjegyzendő, hogy a l'vizszintes” és "függőleges” jelzőket nem a szorosan vett geometriai értelemben kell érteni. A 'vízszintes'- ek nevezett áramlások sem tisztán vízszintesek (pl. az emeletes medencéknél, az Uniflow-tipusnál), a "függőleges"-nek nevezett áramlásokban pedig többszörös irányváltozás lép fel, a viz az átbukásoknál vízszintesen, ill.- 93 -
