Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai

helyét úgy kell megválasztani, hogy legalább 2,0 m viztakarás legyen a cső felett. A cső beömlő nyílását a mederfenék felett 0,6-1,0 m-re kell elhelyezni és sziirőráccsal felszerelni. A szivattyút a vizszint fölé helyezik.

Az általában vasbetonból készített vizkivételi aknát a part mentén a homorú oldalon kell elhelyezni. A görgetett hordalék bejutatása ellen küszöbbel védekeznek. A beömlő-aknanyilás előtt az uszadék és a darabos szennyeződés kiszűrésére gerebet, továbbá dobszürőt vagy szalagszűrőt, esetleg homokfogót építenek be. A szivattyutérben helyezik el a szivattyúkat, amelyeknek szívócsövei a beömlőaknába nyúlnak. A motorház a szivattyúakna mellett vagy fölött van. Kisebb vízfolyásoknál a vízkivétel esetleg duzzasztómű és medertározás létesítését teszi szükségessé.

Vízkivétel tóból. Ugyanolyan megoldások lehetségesek, mint a folyóból való vízkivétel esetében. Hazai viszonylatban azonban tekintettel a sekély mélységű tavainkra és az országban tapasztalt, kb. 0,6 m jégvastagságra, továbbá a hullámok által a fenékről felvert homok elleni védekezés szükségességére, a szerkezeti magasságok korlátozottabbak.

Vízkivétel mesterséges tározóból. Ipari vízigény kielégítésére szolgálnak azok a kisebb mélységű hűtő-, kazánviz-, zagy-, ülepítő- és általános technológiai tározók, amelyek sikvidéken körtöltéses, dombvidéken domboldali vagy völgyzárőgátas megoldásúak. Ivóvizigény kielégítésére általában csak völgyzárőgátas tározó alkalmas, a szükséges nagyobb tá- rozási térfogat miatt.

A völgyzárőgátas víztározók földből (agyag), ritkábban betonból vagy kőből készülnek, vizleeresztésük rendszerint zsilipes megoldású, a gáttest alatt beton vízzáró függönnyel, a gáttestben függőleges és vízszintes vízzáró rétegekkel, a gáton átszivárgó vizek elvezetésére. Az ivóvíztározók kialakítása általában olyan, hogy a vizkivételi műtárgy alkalmas különbOző vízmélységekből történő vízkivételre és az árapasztót lehetőleg a gáttest 1/3-ban, vagy a gáttestbekötés szélén helyezik el. Az átlagos vizvastagság a gáttest mögött legalább 10 m, az algásodás megszüntetése és megfelelő biológiai és bakteorológiai állapot biztosítása érdekében. Az ivóvíztározók esetében rendkívül fontos a gátudvarban és a vízgyűjtő területen a szennyezési lehetőségek kizárása. Ennek érdekében 3 övezetet állapítanak meg.

Az első övezet kiterjed a duzzaszt°térre, a maximális duzzasztási szinttel határos zónára, az előduzzasztásokra és az előmedencékre, valamint az árapasztó és vizkivételi műtárgyakra. A második övezet kiterjedése a helyi adottságoktól függ. A harmadik övezet a vízgyűjtő terület vagy annak egy része. Az övezetekben az előirt vízminőség-védelem korlátozó intézkedéseket szigorúan be kell tartani (közlekedés, belépés, fürdés, sátorozás, vizisport, horgászat, mezőgazdaság, erdőművelés, talajerózió, szennyező depóniák, temető, rovarirtás, környező lakóházak szennyvizle- vezetése, épületek - közintézmények - mindenfajta egyéb létesítmények telepítése).

A víztermelés fokozása talajvizdusitással. A kisebb vizadó képességű, jő vizvezető rétegekből való víztermelés fokozására a vizadő réteg- 82 -