Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai
az ipartelepek (Q.), a mezőgazdaság (Qm)> és a tűzoltás (Q^) egyidejű vizszukségleti értékeinek összegezésével határozhatjuk meg: Az egyes értékeket természetesen csak akkor összegezzük, ha közös vízellátó rendszerrel biztosítjuk a különböző feladatok ellátását. A tűzbiztonsági vízszükséglet ezen felül alkalmi jellegének megfelelően, csak akkor adható hozzá a többi vizszükségleti értékhez, amikor a tervezési cél azt megkívánja. A fentiekben bemutatott általános vizszükségleti értéknek következő különleges értékeit szoktuk meghatározni: Az átlagos napi vízszükségletet (Qn), a teljes esztendőre vonatkoztatva, a fajlagos vízszükségletnek fq) és a fogyasztók számának (N) szorzása utján kapjuk, többféle (1=1...n) fogyasztási típus esetén: Ez az érték a tervezés alapértéke. A legnagyobb napi vízszükségletet, azaz az év folyamán fellépő legnagyobb napi igényt (Qn). az évi vízszükséglet változást jellemző tényezővel (p ) vesszük figyelembe: A legnagyobb napi vízszükséglet a vizszerzés jellemző adata. A legnagyobb órai vízszükségletet, azaz a nap folyamán fellépő legnagyobb órai igényt (O ), a napi vizszükségletváltozást jellemző szorzóté- nyezővel (|b határozzuk meg: A legnagyobb órai vízszükséglet a csőhálózat és a szerelvények jellemző adata. Az egyes vízfogyasztási módok jellemző fajlagos vízigényeire (a[) és a fogyasztás egyen löt lens égi tényezőire (ßn>ß a következőkben még visszatérünk. A felsorolt jellemző értékek kiegészítéseként meg kell ismernünk az óránkénti vízfogyasztási értékek napi változását. Ez az értéksor a tározók jellemző adatsora. Rendszerint az idő függvényében rajzban is megadjuk, éspedig kétféleképpen, részben abszolút értékeivel, részben folyamatosan összeadott értékeivel. n Q* = ß* ° = ß.ß Q *6 'ón 1 ó1 n m- 75 -
